"-De- mondtam- végünk van ha felébrednek.
És akkor valaki meg moccant",egyszerre fordultunk hátra Szilivel. Meglátuk, hogy valaki felült. Összenéztünk ijedtségünkbe és vártuk, hogy mi lesz ezután.
-Mit kerestek itt? -szólt az egyik felügyelő.
-Mi csak...-hebegtem- keresünk valamit.
Soha nem voltam jó abban, hogy hamar találjak ki valamit. Ránéztem Szilire ő meg csak a fejét fogta.
-Gyorsan menjetek vissza hanem nagyon megjárjátok.
-Igen is- mondta Szili.
Sietünk az ajtó felé amikor megint megszólal a felügyelő. Azt hiszem Alexának hívják de nem vagyok biztos.
-És maradjatok csendbe az osztályba, nem szabad becsengetés után a folyosón lenni.
-Hogy mi? -kérdezi Szili.
-És el ne kapjalak megint a folyosón becsengetés után.
Még valamit motyogot, hogy ezek a fiatalok és visszafeküdt.
Kérdően néztem Szilire és ő is rám. Aztután elkezdet Szili rángatozni mint egy beteg, szóval azt hittem én de közbe csak próbálta visszatartani a nevetését.
-Gyere már mert felébreszted őket- suttogtam.
Miután ki segített a szobából az ablakon keresztül, nevetés tört ki belölünk.
-A felügyelő, tanárnő? -kérdeztem kacagva.
-Szerinted?
-Ne már, beszél álmába? Ilyent sem láttam még, főleg egy tanártól.
-Nyugi én se.
-Amúgy hány óra?
-3- mondta ránézve az órájára.
-Mindjárt fel kell keljünk- mondtam- pontban 7 órakor szabad kimenünk a szobából és csak 4 óránk van az alvásra.
-Most ha egy napot nem alszol akkor mi lesz?
-Az lesz, hogy ma este is találsz ki valami hülyeséget és megint nem fogok aludni- nyújtottam ki a nyelvem.
Reméltem, hogy megcsókol mikor ki nyújtom a nyelvem de semmi sehol. Lehet nem vette észre vagy valami ilyesmi.
-Ájunk meg egy kicsit. Ki is találta ki, hogy mászunk ki az ablakon? Hmmm?
-Én,deee...
-Semmi de. Neked köszönhetően nem alszol.
-Jól van naaa...legyen neked igazad.
-Köszönöm- mosolygot- most gyere keresük meg, hogy hol a te szobád.
-A mellette lévő, vagyis ez- mutattam a másikra.
Közelebb mentünk és észrevetem, hogy az ablak be volt zárva, ennél szerencsétlenebb nem is lehetek.
-Nem hiszem el, zárva van- szomorodtam el- most mit csináljak?
-Ved elő a telod és hívd fel Anitát.
-Nincs itt, bent hagytam.
-A számát nem tudod? Mert ha igen oda adom a telefonom.
-Nem.
-Jaj, jaj te. Akkor nincs más választásunk be törjük az ablakot- vigyorodott el.
-Neeem. Először kopoktatunk.
-Kár- sóhajtott.
Lassan teltek a percek.
-Én nem értetem, hogy nem tudnak ilyen hangokra felkelni.
-Ha úgy alszanak mint én, akkor nem kellnek fel soha-mondta Szili.
-Ennek annyira örvendek.
Leültem a födre és nekidöltem a falnak úgy néztem ahogy Szili próbálja felébreszteni a bent lakókat.
-Hahóóó- ordibál- kint ragadtunk.
-Hangosabban nem lehet?
-Dee- vigyorodott el.
Erre én befogtam a fülem de úgy is hallotam ahogy Szili ordibál.
-Tűz van.
-Tűz??????
-Igen, hátha így felébrednek.
-Nem hiszem.
-Akkor betöröm az ablakot.
-Nem fogod- áltam fel- én leszek a hibás.
-Semmi baja nem lesz.
-Nem!!!
-Ahogy akarod, de akkor kint ragadsz.
Körül belül 45 percet kopoktatunk az ablakon de senki nem nyitota ki.
-Most én jövök és komolyan betöröm.
-Csak szépen.
-Háromra, jó?
-Aham.
-Egy, kettő, hárooooom...
VOCÊ ESTÁ LENDO
Elrontottad az életem
DiversosA nevem Betty, egy átlagos lány vagyok akivel semmi izgalmas nem történik amig el nem mentem a G.SZ.M. táborba. Ott az életem megváltozott, az átlagos, a csendes és visszahúzódó lány átváltozott bátorá és népszerűvé. Azóta rossz társaságba kevered...
