Nothing is impossible (magyar)

67. "Te hülye kurva! A nevelőanyád vagyok!"

Ez után megrohamoztuk a ruhás üzleteket. Én mentem Linnel míg Máté Bazsival keresgélt. Azt hittem nehezebb dolgom lesz a kis csajjal, de szerencsére a legtöbb ruhát, amit felmutattam egyből egy bólintással lerendezte, hogy kell neki. Azt hiszem egész délután vásárolgattunk és az üzleteket jártuk. Szerencsével és rengeteg szatyorral indultunk haza. Máté segített kipakolni, ezért hamar végeztünk azzal. Eléggé hosszú volt ez a nap, de korántsem volt vége. Hamar ettünk és utána 1 óra alatt elkészültünk és bulizni mentünk.

Na igen hova máshova mentünk volna, ha nem Mátéék helyére. Örömömre találkoztunk pár ismerős arccal is, vagyis Jázminékkal. Nekik is elmagyaráztam a lényeget, hogy Linnel és Balázzsal kedvesen viselkedjenek. Hát amúgy ha nem mondok semmit úgyis másképp viselkedtek volna velük mint eddig, mert fel sem ismerték őket. Ezek szerint hatott a kis változtatásos munkám. Büszke lehetek magamra, hogy valami érdemest is véghez vittem az életben.

-Na jó erre ünnepelni kell! Egy kör vodka jó lesz mindenkinek? – kérdezte Máté.

- Alap! – örvendezett Soma.

- Én izé nem fogyasztom alkoholt. – szólalt meg Bazsi.

- Hallod nem kell olyan jógyereknek lenni. Nyugi nem árullak be. Akkor kell inni amikor ingyen van, ne nyápickodj! Kicsit éljél, igyál, mulass, zökkenj ki a hétköznapokból és káromkodjál baszki, ne legyél már ilyen szent. – magyaráztam a fejinek.

- Akkor csapassuk basszameg! – bólintott végül.

- Na ez az! Ezt szeretem! – vonta magához fél kezével Máté és máris kérte nekünk az italt.

A hangulat az egész este megvolt. Nagyon jól éreztük magunkat. Bazsinak még tanítottak pár tánclépést is és amúgy esküszöm azt hittem, hogy semmit sem tud, de e helyett kellemeset csalódtam benne, mivel igenis jól tud táncolni. Ledöbbenek ezen a gyereken esküszöm. Már az hogy jól néz ki tett rá egy lapáttal és még hogy tud táncolni még nagyobb ámulat számomra. Vajon még mit tartogat, ami meglephet?

Hajnali 1 óra fele haza is kerültünk, viszont egy személyre nem számítottunk. De mondjuk ezen is valaha túl kellett esnünk.

-Nicsak? Hazataláltatok? – kérdezte flegmán a picsa és felkapcsolta a villanyt. Most amúgy úgy csinál, mintha ő egész este nem széttett lábakkal járkált volna. – Mi a fasz??? Hogy néztek ki? – mondta felemelve a hangját.

- Jól nézünk ki anya. Esküszöm imádom így magam. – vigyorgott Lin, akin már jól megérződött, hogy ivott.

- Jah végre levették azt a fogbaszást. – mondta Bazsi is - És látok a szemüvegemmel. - tette hozzá. Nah kettő egy ellen.

- Hogy beszélsz fiam? És mi ez a haj? És miért ittatok? Hm?

- Anya nem is ittunk, vagyis... hh... egy kicsit. – mutatta az ujjaival az 'egy kicsit' Lin, miközben csuklott egyet. Jó el is árulta magát, hogy ivott. 

Na mostmár csak én jövök a lebaszásban.

- Te hogy képzeled ezt? – indult meg felém és én folyamatosan hátráltam. - Elrontod a gyerekeimet!! Mit csináltál velük te szajha, nézd meg most hogy néznek ki!?

- Anya, fejezd be! Ne viselkedj így vele! – védett ki Linda.

- Hallgass! Most megvédelek attól, hogy kurva válljon belőled, aki minden héten mással kavar. Fogadjunk nem is volt 1 naposnál hosszabb kapcsolatod? – fordult újra felém szegezve figyelmét.

- Volt képzeld el. Több hónapos is! - feleseltem. Igen tudom ez a legjobb választás most,(irónia) hogy tegyek a dolgokra még egy lapáttal, ahelyett, hogy befognám a számat.

- Na ne viccelj! Biztos már olyan tág vagy, hogy egy egész pasi beléd fér, nem csak a micsodája! Milyen anyád lehetett neked!? - tette fel a költői kérdést leginkább magának.

- Mi az, hogy milyen tág vagyok??! Előbb nézz szembe magaddal! Egy ház beléd költözhetne akkor vagy ott, úgy szétrakod a lábad! – feleseltem tovább, mert már kezdett nagyon felidegesíteni.

Hupszika falacskába ütköztem.

-Milyen bajod van? Boldogabbak lettek! Sokkal boldogabbak mint valaha. Csak neked nem tűnik fel, mert te is éppúgy elvagy magaddal! És mi ez már, hogy megítéled őket rajtam keresztül? Te még nagyobb szajha vagy mint én és nekem magyarázkodsz? – mondtam egy fél fokkal higgadtabban.

- Te hülye kurva! Hogy mersz így beszélni velem? A nevelőanyád vagyok! – nézett fenyítően és ordította a képembe azt, ami teljes fájdalmat tudott számomra okozni. Tudtam, hogy most pofont fog adni bármit is mondok. Lehet az lesz a legjobb, ha csak büntet én már úgyis csak ezt tudom érdemelni, ezt érdemlem az élettől a sok szenvedésem mellett, még több fájdalmat. Mindenhonnan csak fájdalmat, lelkit és fizikait. - Menjetek fel a szobátokba!!!!! – utasította gyerekeit. Asszem én is spurizok. – Te maradsz kisasszony! Veled nem végeztem és soha nem is fogok! Szenvedj a tetteidért! – fogta meg csuklómat visszarándítva magához.

- Hagyd őt! – jött segítségemre Bazsi.

- Menj fel a kurva szobádba! – ordította fiának ellökve őt magától, vagyis tőlünk. Esküszöm Bazsinak az arca abban a pillanatban, amikor rám nézett mélyen megmaradt bennem, soha nem láttam őt még ennyire tehetetlen arccal, sőt senkit sem láttam még így.

Nem tudom mit akarhat tőlem ez a liba, de remélem nem fog bántani. Na jó asszem parázok jó lenne valamit csinálni, mert esküszöm kinézem belőle, hogy élve felnyársal. Olyan veszedelmes kinézete van. Olyan 'kurva vagyok a pasimhoz értél és ölök'. Na jó azért lehet, hogy éppen nem, de nagyon para. Most mi lesz??

Sziasztok! Köszönöm a további sok számot. Ti mit szóltok vajon most (tovább) mi lesz?