Just stay here with me [L.T.] (BEFEJEZETT)

21.rész "Én is szeretlek."

Faith szemszöge:

-Nem gondoltam volna, hogy a bátyád ekkora köcsög volt-rázta a fejét idegesen Louis.

Halványan elmosolyodtam, és az összekulcsolt kezünket az ölembe tettem.

-Nem is tudom elképzelni, hogy bírtad ki ezeket. Ráadásul még nem is tudok mindenről!-sóhajtott fel, és a szabad kezével magához húzott.

Oldalra fordítottam a fejem, és egy puszit adtam az arcára.

-Ugye tudod, hogy nagyon szeretlek?-kérdeztem halkan.

-Tudom. Én is szeretlek. Mindennél jobban!-suttogta, és finoman megszorította a kezemet.

Louis szemszöge:

1 hét múlva:

-A "szüleim". Ők a harmadik ok. Ők voltak a mindeneim egészen tizenhét éves koromig. Amikor elmondtam nekik az Aaron-os dolgokat, megváltozott minden. Elítéltek, és megvetettek azért, mert ennyire gyenge voltam. Folyamatos lelki terrorban tartottak, és nem kevésszer vágtak a fejemhez borzalmas dolgokat. Azt hittem velem van a baj, de nem. Az erőszak dolog eljutott valahogy a családunk ismerőseihez is. "Anyámék" soha nem az igazat mondták, ha szóbakerült ez a dolog. Mindig azt mondták, hogy nagyon részeg voltam, és hagytam magam. Nem akartak miattam szégyenkezni, ezért ők is beálltak az utálóim sorába. Elérték amit akartak. Azt hogy rettegjek tőlük. Másnak ez talán nem jelent sokat, de nekem igen. Két évig azt hallgattam, hogy haszontalan, semmirekellő és még Isten tudja mi vagyok.

A barátnőm arcán könnyek folytak végig, ahogy újra elmesélte nekem azt, amit néhány órája a pszichológusának is.

A szívem szakadt meg, hogy sírni láttam. Legszívesebben kinyírtam volna mindenkit, aki valamilyen módon is bántotta.

De tudtam, hogy most csak arra van szüksége, hogy valaki csendben támogassa, úgyhogy szótlanul magamhoz húztam, és addig öleltem magamhoz, amíg végül el nem aludt a karjaimban.

Faith szemszöge:

Reggel:

Folyamatos pittyegésre keltem. Nyöszörögve a hátamra fordultam, és Louis testét próbáltam kitapogatni magam mellett. A barátomat viszont nem találtam, így kíváncsian nyitottam ki a szemeimet. A függönyök már el voltak húzva, így gondolom Louis már fent van.

Felültem, és mérgesen kutattam a még mindig zajongó tárgyat.

Louis telefonja pittyegett mellettem.

A kinelzőn egymás után ugráltak az üzenetet, én pedig fél szemmel rájuk pillantottam. De bár ne tettem volna.

Eleanor üzenete: Akkor várlak délben a megbeszélt helyen.

Eleanor üzenete: Faith-et rázd le valahogy...

Eleanor üzenete: Tomlinson igazán leköteleznél ha válaszolnál!

Eleanor üzenete: Mindegy megszoktam a modorodat... :/

Eleanor üzenete: Mennem kell, de nemsokára találkozunk! xoxo El.

______

Ilyen unalmas részt még életemben nem írtam.

Jahjj, remélem valakinek legalább jól telt a napja...és hogy éltek még. Kedvességem határtalan tudom xd

Mindegy ha tetszett, like or comment.

Anna xx