Wizard love (Harry Potter fanfic) magyar

4. fejezet- Mardekár utódja és a hülye fejtörői!

Sajnálom, hogy ennyit kihagytam és, hogy ez a fejezet sem lett valami jó, azért remélem tetszik és jó olvasást kívánok!

Madame Cvikker enyhén szólva nem örült annak, hogy olyan hirtelen rontottunk be a könyvtárba. Mérgesen pisszegett le minket, majd visszatért a kezében tartott könyvhöz. Bementem a polcok közé és keresgélni kezdtem.

- Tudod, hogy ki írta?- kérdeztem a mellettem toporgó Nevillet, aki csak a fejét rázta.

- Mondjuk, biztos nem itt lesz, de ha mégis, akkor a gyógyításról szóló könyvek között lesz!- jelentettem ki magabiztosan. Mint kiderült a könyv nincs itt más viszont igen. Egy cetli volt két könyv közé szorítva.

- Doctor. Connor Cancer: A varázsgyógyítás története kivette: Tom Rowle Denem 1971. – olvasta fel Neville én pedig elsápadtam.

- Harry azt mondta, hogy Tom Denem volt a fiatal Tudjukki.

- Akkor erről ennyit. – sóhatott szomorúan társam. – Nem hiszem, hogy Tudjukki csak úgy odaadná nekünk.

- Nem hinném, hogy még nála van. Először: nincs teste szóval semmiképpen sem lehet nála. Kettő: mindig elrejtette a zsákmányát. Mivel ilyenkor még fiatal volt, a Roxfortban rejthette el a könyvet. – mondtam, mire felragyogott az arca.

- Akkor kezdjünk kutatni!- jelentette ki én pedig elvigyorodtam.

- Ez tuti szabálytalan lesz, de, ha megtaláljuk, sok embert meg tudunk menteni!

- Igen, de hol kezdjük?- bizonytalanodott el.

- Kezdjük a mardekáros klubhelységben. Zambini szerint van ott egy könyvespolc. – ajánlottam fel.

- Mi nem mehetünk be oda. – emlékeztetett Neville.

- Ha egy mardekáros diák engedélyt ad rá, akkor igen. – mondtam és elindultunk a mardekás klubhelysége felé. Mivel Zambini és én jóban vagyunk jártam már bent és ezzel nem leptem meg a mardekárosokat. Jó, persze puffogtak, hogy „egy sárvérűnek itt nincs keresnivalója", de nem hatottak meg.

- Szia, Zambini!- köszöntem a fiúnak, aki a folyosón közeledett felénk.

- Szia, Mary! Mi járatban?- kérdezte vigyorogva a fiú.

- Mondtad, hogy van itt egy könyves szekrény. Megnézhetjük? Kéne egy könyv Piton órájára.

- Persze, gyertek csak!- invitált be minket. Miután elmotyogta a jelszót, amit egyikünk sem értett, elénk tárult a Mardekár-ház zöld-ezüst klubhelysége. A kandallóban ridegen lobogó zöld tűztől kirázott a hideg, de észrevettem a könyvespolcot. Odamentem és az ABC sorrendbe rendezett könyvek között kutatva megtaláltam a a C betűt. Még egy cetli. Király! Gyorsan kivettem a könyvek közül még egy „Bájitaltan és egyéb főzetek" című könyvet, beletettem a cetlit és visszasétáltam a többiekhez, akik az ajtóban várták, hogy megkeressem a könyvet. Neville feszengve nézte az őt figyelő mardekárosokat, akik összesúgtak és gúnyosan nevettek. Én, mint aki észre sem vett semmit indulni készültem.

- Hé, Gordon!- kiáltott utánam valaki. Nem akartam megfordulni, de tudtam, hogy innen most nem menekülök.

- Mit akarsz, Malfoy?- fordultam unottan a srác felé.

- Mit keresel a klubhelységünkben, sárvérű és minek hoztad magaddal Longbottomot?- tért a lényegre.

- Semmi közöd hozzá, aranyvér!- mondtam gúnyosan. – De ne félj nem zavarunk tovább!