Az életem egy darabja

6.rész

Éreztétek már azt,hogy minden kicsúszik a kezetekből és nem tudjátok mihez kezdjtek egy adott helyzetben? Én is így jártam. Elmesélem nektek.
Minden úgy kezdődőtt,hogy felketem reggel és elindultam volna a suliba,mikor meglepetésként George állt az ajtómban.
-Úristen! Te mit keresel itt?-ugrottam a nyakába boldogan.
-Gondoltam beszélhetnénk valamiről.
-Miről kellene beszélnünk?-kérdeztem meglepetten.
Ebben a pillanatban,mikor kimondtam megcsókolt. Nagyon meglepődtem,de azonnal vissszacsókoltam.
-Erről.-mosolygott.
-Öhm...izé...-zavaromban nem tudtam mit mondani.
-Lennél a barátnőm?-letérdelve kérdezte meg tőlem és majdnem elájultam.
-George...öhm...izé...-makogtam.
-Pszt! Nem kell azonnal válszt adnod! Adok gondolkodási időt.-és megölelt.
Nagyon boldog voltam,ezután beszélgetve elkísért a suliig és ott elbúcsúztunk egymástól.Végig szenvedtem a napot,de sajnos történt valami ami az eddigi kedvemre csak rátett egy lapáttal. Oda jött Jack haverja dumálni,ezzel nem is volt baj,de elhívott randizni. Igent mondtam,de nem tudom mit érzek...
-Eszti. Eszti!-lebegtette kezét szemem előtt Sziszi.-Van valami baj? Nagyon elbambultál. Hallottad amit mondtam?
-Ne haragudj Sziszi! Én csak kicsit elkalandoztam. Megismételnéd?-kérdeztem kicsit szomorkásan.
-Csak miután elmondtad,hogy mi bánt!
-Nem nagy ügy. Tényleg.
-Nekem igenis fontos!-erősködött tovább.
-Na jó. Tudod van két srác,akinek bejövök és nem tudok dönteni,hogy merre húz jobban a szívem.-panaszoltam.
-Hmm...érdekes. Egyébként a szombat esti bulit kérdeztem,hogy jössz-e.
-Jujj,persze! Sosem hagynám ki!-mondtam izgatottan.
Eltelt a hét.Csak úgy repült az idő és elértünk a péntek estéhez,amikor is óriási pácba kerültem.
Brendonnal (Jack haverja) való randim is szombat este lenne és a kihagyhatatlan buli is.
Most mit tegyek?!