5. rész

203 10 0
                                    

Mivel hétvége van, ma reggel nem keltett a telefon, így addig aludhattam ameddig akartam mégis fel voltam már 9 órakor.
Jó érzés volt úgy ébredni hogy ölelem Laurát, és hogy nem ment el mellőlem mint legutóbb.
Elkezdett mocorogni mellettem, ezért Én feltámaszkodtam a könyökömre és el kezdtem piszkálni a haját, mire Ő elmosolyodott.
-Jó reggelt.
-Jó reggelt neked is.-Mondta, majd felém fordult és adott egy puszit az arcomra.
-Mit csináljunk ma? Mihez lenne kedved?-Kérdeztem.
-Hmm.. Nem is tudom...-Mondta, látszólag gondolkodva.-Meg van! De meglepi.-Mondta és rám mosolygott.
-Héé! Ez így nem fair!-Mondtam, majd megcsikiztem.
-Héj naa.-Egyre jobban kacagott- Fejezd be és elmondom.-Mondta levegőért kapkodva, Én pedig befejeztem.
-Na?
-De kis butus vagy ha azt hiszed meg mondom..- Ugrott fel mellőlem a kanapéról nevetve.
-Oké. Rendben. Ne mond el. De akkor nekem is lesz egy meglepetésem neked.
-De előbb az enyémet derítjük ki jó?
-Legyen..
Csináltam reggelit ameddig Laura zuhanyzott, meg reggeliztünk aztán Én is elmentem zuhanyozni, és előttünk állt az egymásnak szánt meglepetésünk.
-Na, akkor mehetünk?-Kérdezte.
-Menjünk.-Mosolyogtam rá.
Meg fogta a kezem és levezetett a garázsba.
-Csukd be a szemed! És ne csalj.-Mondta.
Becsuktam a szemem, és lassan lépkedni kezdtem arra amerre húzott. Úgy kb. 4 méterrel arrébb megálltunk.
-Kinyithatod.
Kinyitottam a szemem, és előttem állt egy motor.
-Azta rohadt! Ez kurva jó!
-Gondoltam hogy tetszeni fog.-Mosolygott rám.
-Megyünk is vele valahová?-Kérdeztem kíváncsian, ugyanis mindenféleképpen ki akartam próbálni.
-Úgy terveztem, igen. De csak ha van kedved.
-Hogyne lenne! Vezethetem? Kérleek.
-Tudtommal nincs rá jogsid..-Mondta nevetve.
-Aaajh, ne csináld! Legalább itt az úton had vezessem! Lééégyszii.
-Na jó. Rendben.
Fel is ültem a motorra miután adott egy bukósisakot.
Beindítottam a motort, Ő felült mögém, és elindultunk. Az utca végéig vezethettem, utána átült és elindultunk a meglepetés másik feléhez.
2 óra motorozás után megálltunk egy garázssor előtt.
-Hova hoztál? És mit is akarunk itt pontosan?
-Csak nyugi, biztos vagyok benne hogy tetszeni fog a hely.-Mosolygott rám.
Ki támasztotta a motort, és a zsebéből elővett egy kulcscsomót, majd kinyitotta a garázs ajtaját.
Tele volt pakolva festményekkel,képekkel, és régi holmikkal.
-Szeretem a művészetet, de nem kellett volna 2 órát utaznunk azért hogy mutass pár festményt.-Néztem rá.
-Ahj, nem azért jöttünk ide.. Mellesleg azokat Én készítettem, szóval örülj hogy látsz pár ilyet mert nem mutogatom senkinek sem.-Nevetett rám,majd elkezdte arrébb pakolni a dolgokat.
-Nem azért mondtam, amúgy szépen rajzolsz és festesz.
-Aha.. Na gyere.- Nyújtotta felém a kezét.- Mivel annyira vezetni akartad a motort, és nincs motorod... Nekem meg van három.. Ezért gondoltam neked adom az egyiket. Igaz, kell rajta szerelni de megcsinálom neked.- Nézett rám csillogó szemekkel.
-Neee.. komolyan? Ugye csak viccelsz? Ezt.. nem fogadhatom el..
-Dehogynem!-Mosolygott rám.- Amelyik a legjobb állapotban van, tehát hazáig bírja, az ott a legbelső.- Mutatott egy Honda CB 600 F Hornet-re.-És Én megyek azzal. Te azzal mész amivel jöttünk.
-Biztos?
-Biztos.
Oda hajoltam és lágyan megcsókoltam, amin először érezhetően meglepődött.
-Akkor mehetünk?-Mosolygott rám.
-Aha.-Mosolyogtam vissza rá.
Kiszedtük a motort a garázs mélyéből és elindultunk haza.
Mielőtt haza mentünk volna, jött az Én meglepetésem. Fel mentünk a város melletti nagyobb dombra, ahonnan nagyon szép volt a kilátás a városra, és éppen naplementére értünk oda, szóval romantikus is volt.
-Ez nagyon szép.-Mondta Laura mikor leszállt a motorról és oda jött a domb oldalához ahol leültem.
-Régen sokat jártam ide. Mikor egyedül voltam..-Mondtam,mire lehuppant mellém és átkarolt.- Ugye... tudod milyen sokat jelentesz számomra? Önmagában már csak az is hogy vagy.. hogy létezel..-Akaratlanul is legördült egy könnycsepp az arcomon.
-Hé, ne sírj. Itt vagyok neked bármi is van. Mindig itt leszek neked. Megígérem.-Mondta, és szorosan magához húzott.
-Menjünk haza. Jó?
-Menjünk.-Mondta, és segített felállni.
Vissza értünk hozzá, megvacsoráztunk, és elmentünk zuhanyozni egymás után.
Aztán befeküdtünk az ágyba és TV-ztünk.
-Szeretlek.-Mondtam.
-Én is szeretlek, S.-Mondta.
Oda feküdtem a vállára, és úgy néztük a TV-t. Vagy legalábbis Ő, mivel Én maximum 5 perccel később már aludtam.

Ez egy rövidebb rész lett mint a többi, de igyekszem tartani a hosszúságot😊
Köszönöm a voteokat! 😊

Bájos DémonOnde histórias criam vida. Descubra agora