The orphan /HUN/(BEFEJEZETT)

5.rész

Egyszerűen imádom ezt a zenét és ezt a táncot 😻😻😻

Reika a karomnál fogva vitt haza. Könnyes szememtől nem láttam semmit és mikor testvéreim aggódva kérdezték mi a baj, csak hangosabb zokogásban törtem ki. Úgy viselkedtem mint egy lány akit megcsaltak...
Felmentünk a szobámba és oda bezárkózva bújtam bele Akky ágyába. Hogy tehette ezt? Igaz egy hónapra eltűntem...de én mégis hűséges voltam hozzá. És pont Haruval csalt meg! Nem hiszem el, hogy a legjobb barátom is akarta.
Arcomat belefúrtam Akihito párnájába és a sírásom is kezdett elmúlni. Ahogy az ágyban forgolódtam a kezem találkozott valami ruhadarabbal. Kíváncsian néztem mit találtam, majd megpillantottam Akky kedvenc pulcsiját, és gondolkodás nélkül vettem fel. Megcsapott édes illata és újra elkezdett folyni a könnyem.

Észre se vettem, hogy Reika elment csak arra kaptam fel a fejem, hogy egy szatyorral a kezében belép a szobába majd azt bezárja. Leült a földre és kipakolta a szatyor tartalmát. Temérdek csoki és egy kis fagyi is volt ott. Elővett két kanalat majd a fagyit kibontva felém nyújtotta egyiket. Elfogadtam majd leültem mellé. Egy darabig csendben ettük a fagyinkat, én szétsírt fejjel Reika meg bánatos mosollyal.

-Ez így unalmas-mondta majd a laptopomhoz lépett és bekapcsolt rajta egy zenét. Amint elkezdődött egyből felismertem BTS-Not Today.
Ismétlésre állította és mint két idióta énekeltünk és ugráltunk a zenére. Egy kicsit jobb kedvem lett tőle. Maaaaaaajd elindult a Spring Day ami a kedvemc számunk volt Akkyval és ujra magamba zuhantam. A fagyi is elfogyott így depressziós fejjel bontottam ki a csokikat, egymás után tömtem magamba az édességet. Reika mostmár aggódva fürkészett. A testvéreim sorban kopogtak és kérdezgették mi a baj és miután ezt Reika megunta elmesélte neki a történteket.

Este álomba sírtam magam Akky ágyában míg Reika az enyémben feküdve aludt...támadt egy ötletem amivel sikerül nekem is fájdalmat okozni Akihitonak...

Reggel sírástól duzzadt szemekkel ébredtem. Reika még aludt így egyedül mentem le a konyhába annak a reményébe, hogy nem találkozom Akkyval. De éppen a kanapén aludt, közelebb léptem felé és láttám neki is kisírt szemeit...
Mielőtt felébredt volna bementem a konyhába, csináltam egy nagy adag kávét és egy hatalmas nagy adak kakaót. Egy kis kalácsot is vittem fel magammal. Amint beléptem Reika kapta fel a fejét és álmos tekintete egyből kipattant mikor meglátta nállam a kávét. Belenyomtam a kezébe és én a kakaómmal meg a kalácsommal beültem az ágyba és magam köré tekertem a takarót.

-Olyan vagy mint egy durcizó 5 éves-kuncogott fel látványomra Reika.

-Te meg mint aki 5napon keresztül csak bulizott és piált.

-Naaaa reggel senki sem néz ki jól-nyafogott majd a tegnap maradt csokik közül kezdtett el válogatni.
-Nézünk valamit?

-Shadowhunters?-kérdeztem de már léptem is a laptop felé és indítottam a 12.részét. Amikor Alec megcsókolta Magnust egy kis sóhaj hagyta el a számat. Normális esetben itt ugrálnék és ordítanám, hogy 'Maleeeeeeeec' de ahoz most túlságosan sajnálom magam. A rész végén Reika a táskájában durkált egy kicsit majd bement a fürdőbe. Egy órával később kijött és ujra normálisan nézett ki.
A szekrényemből kidúrtam pár ruhát majd a kezembe véve bementem a fürdőbe. A kádba engettem forró vizet és rengeted tusfürdőt nyomtam bele. Beszálltam a habos forróságba és lehunyt szemekkel kitisztítottam a fejem.
Egy hosszú áztatás után kiszálltam a vízből majd felöltözve mentem be a szobámba. Beakartam feküdni Akky ágyába de Reika megakadályozott benne.

-Na elég a depizésből, komolyan mondom rosszabb vagy mint egy lány. Megcsaltak lépj túl rajta vagy próbáld meg visszaszerezni.

Egy kicsit elgondolkodtam szavain majd feltettem a kérdést ami egész este a fejemben motoszkált.

-Leszel a barátnőm?- a kérdést hallva Reika elnevette magát majd olyan 'komolyan kérded?' Fejet vágott, de miután látta a teljesen komoly arcomat megköszörülte a torkát.

-Ayato...leszbikus vagyok, és amúgy sem vagy az esetem-húzta el a száját.

-Nem igazából, csak ezzel féltékennyé akarom tenni Akihitot-meg fájdalmat okozni neki mint ahogyan azt ő tette...

-Nemhiszem, hogy ez jó ötlet lenne...

-Légyszii-néztem rá kiskutya szemekkel.

-Jó, de jössz nekem egyel...

-Köszi-ugrottam rá ami következtében az ágyra estünk.

*Akihito szemszöge*

Fáradtan keltem fel a kanapéról. Egész este alig aludtam...én nem csaltam meg Ayatot. Én nem akartam, végig hűséges voltam hozzá.
Azon a napon hátramentem a raktárba, hogy segítsek Harunak a dobozokkal amikor elkezdett erőszakoskodni. Nekinyomott a falnak majd letépte rólam az ingemet és erőteljesen csókolt. Próbáltam ellenálni de sokkal erősebb volt nállam, és ekkor léptek be Ayatoék....persze azt hitte megcsalom, de ha meghallgatott volna akkor tudná az igazságot.
Kicsit mérgesen mentem fel a szobánkhoz hátha beenged, de az ajtó is nyitva volt így kopogás nélkül beléptem...kár volt, amint megláttam, hogy azon a lányon az én Ayatom fetreng...eltört bennem valami. Könnyek kezdtek folyni arcomon és lerohantam a konyhába. Ilyen gyorsan túllenne rajtam? Ennyit jelentettem neki? Vagy csak dühből csinálja? Muszály lesz tiztáznom a dolgokat Ayatoval.

*este*

Egész nap azzal a Reikával volt. Játszották a nagy szerelmest...
Éppen a konyhában álltam és egy bögre kakaót csináltam mikor az éppen említett személy megjelent az ajtóban.

-Szia, beszélhetünk?-kérdezte aggódó arccal.

-Mondjad-feleltem kicsit bunkón.

-Mi történt igazából?-tudtam mire gondol..a raktárra. Hatalmas sóhallyal és a forró kakaómmal leültem az asztalhoz és elmeséltem neki mindent. A végére nem bírtam visszatartani a könnyeimet.

-És a legrosszabb hogy még csak meg  sem hallgat.

-Beszéljek vele?

-Nemtudom..nemakarom, hogy miattam rád is megharagudjon és ezért...szakítsatok-mondtam nehézkesen a szavakat.

-Emiatt nem kell aggódnod-mondta egy bátortalan mosollyal majd felment. Hallottam ahogyan becsukódik a szoba ajtaja majd teljes csend lett. Lefeküdtem a kanapére és könnyek között aludtam el.

*Ayato szemszöge*

Reika bejött a szobába majd gondterhelt arccal leült elém. Kíváncsian fürkésztem arcát mire megszólalt.

-Ayato, meg kell hallgatnod-mondta komolyan és válaszomat meg sem várva elkezdett mesélni. Elmondta azt amit neki mondott Akky....Hogy én mekkora egy barom voltam. Most így belátom, hogy én is hibáztam. Legalább meghallgathattam volna...
A bűntudattól vezérelve lementem az alvó Akkyhoz és karomba véve felvittem a szobánkba. Lefektettem az ágyába majd bebújtam mellé, 'sajnálom' suttogtam a fülébe, majd magamhoz húzva kezdtem aludni. Még hallottam, ahogy Reika elköszön majd pár perccel később az autó felzúgását és távolodó hangját hallgattam és végül teljesen enyomott az álom.
Jó érzés ujra átölelni a szerelmemet...

Sziasztok!
Nah meghoztam ezt a részt is.
Nem lett rossz (zerintem) de lehetett volna sokkal de sokkal jobb is így nem vagyok vele megelégedve.
A helyesírási hibákért elnézést kérek, átolvastam és kijavítottam az összeset (szerintem)
A következő résznél találkozunk, sziasztok!💕