Message... from you. (S.M.)

Thirteen...

Elképedve álltam az ajtóban.
-Hát ti? -kérdeztem hatalmas vigyorral az arcomon.
-Jöttünk meglátogatni csajszi. -nevetett Brent, majd megölelt. Így tett mindenki. A lányokkal hármas öleléseztünk.
-Hiányoztatok. -mondtam, a könnyeimmel küszködve.
-Te is. -válaszolt Rachel és Mahagony egyszerre. Elváltunk és szembetaláltam magam Vele. Hirtelen, nem is tudom miért, de megöleltem. Azonnal visszaölelt. Újra elfogott az az érzés, amit két éve, 19 évesen éreztem... Vele. Ki tudja, meddig álltunk így, mert az idillikus pillanatot Gilinsky "cseppet sem mű" köhögése zavarta meg. Szinte szétpattantunk Shawnnal, majd zavartan néztünk egymásra, majd a többiekre. Végül mindenki betért a házba.
----------Pár óra múlva--------
Mindenki hazament, kivéve egy embert. Shawnt. Már épp el akartam tőle is köszönni, mikor megszólalt.
-Beszélhetnénk? -kérdezte. Én csak kitártam előtte az ajtót, hogy "térjen vissza", mire a többiek elkezdtek huuzni, így megcsodálhatták a középső ujjam.
-Igen? -kérdeztem, miutàn mindketten leültünk a kanapéra.
-Figyelj... én azt tudom mondani, amit leírtam neked üzenetben. Rohadtúl elcsesztem, és 2 éve csak emésztem magam. Em. -fogta meg a kezem. -én még mindig szeretlek. -sóhajtotta, majd elengedte a kezem, és elindult.
-Shawn! -álltam meg vele szembe. -Nem kezdhetnénk az elejéről? -kérdeztem.
-De. -arcán hatalmas vigyor terült el. -Shawn Mendes. -nyújtotta a kezét.
-Emily Prescott. -fogtam vele kezet.
-Majdnem olyan szép a neved, mint te. -suttogta, majd elment. Ugyanezt mondta két éve. Pontosan ugyanezt.

unikornqueen1 tessék, táplálom a függőséged. 😏🙈♥️♥️