Twenty-three...

1.3K 80 7
                                    

-Baba, kelj fel. -hallottam meg Shawn hangját. Kinyitottam a szemem, majd rápillantottam.
-Jóreggelt. -dünnyögtem.
-Neked is. -nevetett. -A srácok összehívtak egy Magcon találkozót a turné miatt. Egy óránk van a Magcon házba érni. -mondta.
-És én is kellek oda? -kérdeztem, miközben a fejemre húztam a takarót.
-Igen, mivel jössz a turnéra. Na, gyerünk. -húzta le rólam a takarót.
-Rendben. -sóhajtottam. Elkészültünk mindketten, majd Shawn kocsijával elindultunk.
-Fáradt vagyok. -duzzogtam.
-Ne duzzogj baba, végzünk, és aludhatsz már hazafele.
-Rendben. Tudod nagyon jól, hogy az alvást és az evést imádom a legjobban.
-Meg engem. -nevetett.
-Az más. -nevettem én is, majd egy puszit nyomtam az arcára. Ekkor megérkeztünk. Kiszálltunk mindketten, majd besétáltunk a házba. Már mindenki ott volt. Nash és Milena, akivel egész jól összebarátkoztam, Johnny és Sary, Cameron és Lola (bezony, randiznak), Matt és Maja, Gilinsky, Brent, Taylor, Carter, Jack, Brandon, Hunter, Jacob és Aaron valamint Emma. Mindenki odajött köszönni, vagy legalább egy 'sziát' odadobott, kivéve Aaront. "Mi baja ennek a gyereknek?"
-Szia, Emma vagyok. -mosolygott rám.
-Szia, én Emily. -mosolyogtam én is, majd kezetfogtunk. -Te vagy Aaron barátnője?
-Igen, te pedig Shawné, úgy tudom. -nevetett.
-Igen, ő az enyém. -lépett mögém Shawn, majd hátulról átölelt, majd egy puszit nyomott a hajamba. Emmával mindketten elnevettük magunkat. Még beszélgettünk egy kicsit hárman, majd Cam szólt, hogy itt van mindenki, szóval lássunk neki.
-Szóval. -kezdte a srácok menedzsere, miután mindenki helyett foglalt a nagyasztalnál. -Mindenki hozhat magával egy kisérőt. Az állomásokat már tudjátok. A műsorok 2-3 órásak lesznek általában... -mondta volna tovább James, de Aaron hangos nevetése megzavarta. Szúrós szemekkel néztem rá, majd újra a menedzserre figyeltem. -Szóval. A műsorotokat üzenetben elküldöm. -folytatta. Még egy csomó dolgot elmondott, de Aaron nem egyszer megzavarta a beszélgetést.
-Na, most lett elegem. -pattantam fel, majd Carpenter felé fordultam. -Aaron, nehéz lenne kussban maradnod egy kicsit? -néztem rá.
-Neked meg mi a bajod? -nézett rám értetlenül.
-Hogy nekem mi a bajom? -kérdeztem nevetve. -Bazd meg Carpenter, te nem szólsz hozzám! -üvöltöttem. -Nekem ennyi elég volt. -mondtam nyugodtan Jamesnek. -Hazamegyek. -mondtam, majd elindultam. -Majd gyere, ha végeztél. -adtam egy rövid csókot Shawnnak, majd elhagytam a házat. Épp bedugtam volna a füllhallgatóm a fülembe, amikor valaki a nevemet kiabálta. Az a valaki Aaron volt. Idegesen hátrafordultam, majd vártam, amíg beér.
-Em... -lihegte, mikor sikeresen utolért.
-Mi az? -dobogtam a lábfejemmel.
-Kérlek ne haragudj. Csak féltem, hogy Emma féltékeny lesz. -sóhajtotta.
-Carpenter, te sosem tudsz valakivel komolyan beszélni, ugye? -kérdeztem nevetve.
-Lehet. -nevetett ő is. -De kérlek ne haragudj. -fogta meg a kezem. -Te vagy a legjobb barátom. -sóhajtotta.
-Te is nekem, Aar. -mosolyogtam rá. Aaron ölelésre tárta a két karját, így hamar ölelkezve álltunk a járda közepén.
-Sokáig, drágáim. -hallottunk meg egy idős nénit.
-Ugyan kérem, mindketten párkapcsolatban élünk. -nevettem. -Csupán nagyon jó barátok vagyunk. -mosolyogtam a hölgyre.
-Akkor a barátságotok tartson sokáig. -nevetett, majd otthagyott minket.
-Visszajössz? -kérdezte Aaron.
-Nem, inkább hazamegyek. De te menj vissza. -öleltem meg mégegyszer, majd elindultam hazafelé.
---
Már egy fél órája otthon ültem, mikor egyszercsak csengettek. Boldogan indultam ajtótnyitni, de nem az állt az ajtóban, akit vártam. Hanem a volt férjem.
-Megjött apuci. -nevetett, majd belépett a házba. -Gyerünk fel a szobádba, ott fogunk baszni, babygirl.
-Nem... -dadogtam. -Hagyj békén.
-Ugyan kicsi lány. -nevetett, majd elkapta a csuklóm. -Nem tanultad meg, hogy az enyém vagy? -elkezdett befelé tolni a nappaliba, majd rádöntött a kanapéra. -Mivel ilyen rossz kislány voltál, itt foglak megbaszni. -nevetett, majd elkezdte kigombolni a nadrágját. Ekkor meghallottam, ahogyan nyílik az ajtó.
-Segítség! -kiabáltam. Ebben a pillanatban Shawn, Maja és Matt lépett be a szobába. Maja behúzott Michaelnek, aki ettől a földön terült el. Mattnek kellett lefognia, közben Shawn odasietett hozzám, és próbált megnyugtatni. Miután Maja megnyugodott, hívták a rendőröket, akik elszállították Michaelt.
-Köszönöm. -motyogtam. Shawn szorosan átölelt. Maja és Matt vették a lapot, és elmentek. Én csak ott ültem, Shawn szoros ölelésében, hozzábújva. Biztonságban éreztem magam.
-Minden rendben. -suttogta. Kicsit elhúzódott, majd megemelte a kezem, amit megszorított Michael. -Fáj? -kérdezte aggódva.
-Egy kicsit. -motyogtam.
-Hozok rá borogatást. -felállt, majd kiment a konyhába. Egy perc múlva vissza is ért, kezében a borogatással.
-Köszönöm. -mondtam halkan.
-Nincs mit megkösszönnöd, baba. -adott egy puszit a kézfejemre, miután rátette a borogatást.
-Aludjunk egy picit. -mondta Shawn.
-Rendben. -fogtam magam és eldőltem az ágyamon. Mellémbújt, majd egy pokrócot magunkra terített, és magához ölelt. Fejem a mellkasába fúrtam, majd nem sokkal később elnyomott az álom.

Hello. Új rész! Mostmár mindenki ismer mindenkit. Remélem tetszett.
Love you all,
Anna. ♥️

Message... from you. (S.M.) Where stories live. Discover now