American Horror Story: Asylum /Befejezett/

-3-

Reggel nagy ordítozásra ébredtem. Nagy nehezen kinyitottam a szemem, de egy őr megragadta a karom és kirángatott a szobámból. Addig rángatott míg meg nem érkeztünk az ,,ebédlőig". Ott elengedett majd maga elé lökött és várta, hogy elinduljak. Mivel még nagyon álmos voltam nehezen indultam el. Nemsokára leültem egy asztalhoz és az őr elémeakta a kaját. Nagy nehezen megettem mivel borzalmas volt az étel. Mikor felpillantottam megláttam a pszichológusom.
-Szia.-köszönt.
-Szia.-köszöntem.
-Úgy döntöttem ma is kérdéseket fogok neked feltenni.-felelte.
-Értem.-nyögtem ki nehezen.(Semmi kedvem ehez az egészhez.)
-Rendben. Akkor kezdjük is.-csapta össze a két kezét.
-Szerettél a családoddal élni?-kérdezte.
-Igen.-válaszoltam.
-És a barátaidat szeretted?-kérdezett ismét.
-Persze.-válaszoltam meglepetten,hisz nem ilyen kérdésekre számítottam.
-Hmm..Értem. Mostmár átlagos kérdésekre számíthatsz. Mi a kedvenc színed?-kérdezett megint.
-A kék.-válaszoltam.
-Rendben. Ma csak ennyi kérdésem lett volna. A napokban egyre több kérdésre számíthatsz, de mivel még most csak második napja vagy itt nem kérdezek többet.-mondta.
-Oké.-válaszoltam.
Ezt követően felállt a pszichológusom és elment. Az őr felállított majd közölte, hogy én a pékség résznél fogok dolgozni. Ez után levezetett majd otthagyott, mondván mostmár mászkálhatok egyedül kivéve este. Elkezdtem gyúrni a tésztát úgy ahogy mások is csinálták. Egész délig ezt kellett csinálni majd mondták, hogy mehetünk ebédelni. Így hát én is a többiekkel eggyütt elindultam enni. Miután befejezte mindenki az evést elindultunk egy szobába ahol elvileg zene szól. Mikor bementünk azt tapasztaltam, hogy tényleg zene szól. Leültem egy asztalhoz. Nem sokkal később leült velem szembe egy lány.
-Szia.-köszöntem.
-Szia.-köszönt.
-Figyelj én Lana vagyok.-mutatkozott be.
-Én Amanda vagyok de szólíts nyugodtan ahogy akarsz.-nevettem.
-Jó akkor Aminak foglak hívni.-mondta.
-Jó.-feleltem.
Ez után még rengeteget beszéltünk, majd bejött Jude nővér, hogy mindenki menjen a szobájába. Így hát én is és Lana is elindultunk a szobánkba. Kiderült, hogy a két szoba egymás mellett van. Gyors elköszöntünk egymástól majd mindketten bementünk. Természetesen egy őr most is leelenőrizte, hogy mindenki a szobájába van-e, majd bezárta az ajtót. Miután ez megtörtént sokáig nem tudtam aludni, hiszen még mindig nagyon új ez a dolog. Körülbelül 40-45 percet gondolkozhattam bár nem tudom hisz itt nincs óra, végül elaludtam.