American Horror Story: Asylum /Befejezett/

-4-

Reggel megint az őr kiabálására keltem. Már nagyon idegesít de valószínűleg nem jutok ki egyhamar, szóval ezt meg kell szoknom. Az őr azonban meg se várta, hogy kikeljek az ágyból egyből kirángatott a karomnál fogva, majd elkezdett az ,,étkező" felé húzni. Mikor megérkeztünk leültem egy asztalhoz ahol a pszichológusom már várt.

-Szia.Most ismét kérdezgetni foglak ha nem bánod.-mondta a pszichológusom.

-Én csak bicentettem eggyet a fejemmel.

-Hogy érzed magad?-kérdezte.

-Jól.-válaszoltam szűkszavúan.

-Értem. Mit gondolsz erről a helyről?-kérdezett ismét.

-Őszintén? Semmit. Az őr aki idehoz már nagyon idegesít, na meg persze az is, hogy sosem tudom hány óra.-mondtam ki az őszintét.

-Rendben. Én teljesen megértem ezt. Ma csak ennyi kérdésem lett volna. Nyugodtan fejezd be a reggelid. Szia.-mondta majd felállt.

-Szia.-mondtam.

Ez után a ,,kellemes" beszélgetés után(szarkazmus) befejeztem a reggelimet majd az őr kíséretével elmentem a ,,pékség" részleghez ahol a többi beteghez hasonlóan én is beálltam dolgozni. Gondolom én késő délutánig dolgoztunk, majd bementünk abba a terembe ahol mindenki beszélgethet mindenkivel. Én leültem az egyik székre majd hallgattam a zenét ami szólt. Miközben hallgattam a zenét az itt tartózkodó betegeket néztem. Szerintem egyik sem őrült csak valami oknál fogva bedugták őket ide. Nem sokkal később nyílt az ajtó és 2 őr vezetett be egy srácot. A srác olyan idős lehet mint én, barna haja és kék szeme van. A nagy bámulásomból az vetett véget, hogy a srác rám nézett és féloldalasan elmosolyodott. Én lehajtottam a fejem nem akartam tovább őt nézni. A meztelen lábamat kémleltem miközben hallottam, hogy csapódik az ajtó. Mikor felnéztem a szemem sarkából láttam, hogy elindult felém a srác de inkább visszafordult és leült egy székre. Ezt a cselekedetét furának találtam, de nem is foglalkoztam vele hiszen a gondolataim a barátaimra és a családomra terelődött. A gondolataimat ismét az ajtó csapódása szakította félbe. Mikor felnéztem Jude nővértel találtam szembe magam aki közölte, hogy fogyasszük el a vacsoránkat majd menjünk a saját szobánkba. Így hát én is mint a többiek elkezdtem az ,,étkező" felé menni. Mikor beértem leültem a megszokott asztalhoz, majd megkaptam a vacsorám így elkezdtem enni. Mikor befejeztem felálltam, majd elindulta a ,,szobám felé". Nem sokkal később megérkeztem, bementem majd lefeküdtem az ágyamra és elnyomott az álom. Úgy kb. Az éjszaka közepén arra keltem, hogy minden ajtó kinyílik, ordítoznak és piros fények villódznak. Idegesen és íjedten keltem fel az ágyból majd az ajtó felé vettem az irányt. Mikor megérkeztem óvatosan de félénken néztem ki rajta. Amit láttam az szörnyű volt. A betegek ordítoztak, 3-om őr feküdt a földön vérben úszva és a lámpák pirosan villództak. A pszichológusomat és Jude nővért láttam meg közeledni. Mikor ide értek felkapcsoltak valami kapcsolót így a világítás újra normális lett. A pazichológusom elkezdte vizsgálni a 3-om férfit, miközben Jude nővér nyugtatott minket, hogy nincs semmi baj. Mindenkit beterelt a szobájába majd ránkzárta az ajtót. Reggel arra keltem, hogy valaki kelteget. Mikor kinyitottam a szemem egy férfival találtam magam szembe.

-Szia. Én leszek az új őröd.-mondta, majd óvatosan megfogta a kezem és elvezetett az étkezőhöz. Mikor megérkeztünk elmondtam neki, hogy melyik az én adztalom így oda vezetett majd leültem. Körülbelül 10 perc elteltével megérkezett a pszichólógusom. Azt hittem ugyanolyan beszélgetés lesz ez is mint a többi, de tévedtem...