American Horror Story: Asylum /Befejezett/

-9-

Mostmár eldöntöttem. Biztos, hogy meg fogok innen szökni. Már nagyon idegesít ez a hely. Egy csomó ember nem is csinált semmit , csak úgy oktalanul van itt mint én. Jó természetesen vannak betegek, de rajtuk sem segít az ha gyógyszerrel tömik őket vagy bezárják a szobájába. Ezt a helyet be kéne záratni. Egy probléma van, senki sem tudja, hogy mi folyik itt. Ha kijutok az lesz az első dolgom, hogy a szüleim segítségével iratok egy cikket és bezáratom ezt a helyet.

Ezekkel a gondolatokkal ébredtem fel, és pont akkor nyitott be az őr is. Mosolyogva köszöntött, elmondása szerint azért, mert ilyet meg sosem látott, hogy egy beteg hamarabb felebredjen mint ahogy bejön az őr. Miután ezt elmesélte kikísért a szobámból be az ebédlőbe. Leültetett a szokásos asztalomhoz, majd mikor megkaptam a kaját neki is láttam.

-Egyél nyugodtan, ma nem kell beszélned a pszichológussal mivel szabadságot vett ki. Egész héten nem leaz, de jövő héten fél óra helyett egy órás lesz a kezelés. Jut eszembe reggeli után Jude nővér vár az irodájában.-ezzel ott is hagyott.

Remélem nem valami rossz dologról lesz szó, hiszen az most nem lenne jó nekem. A bizalmába szeretnék férkőzni, hogy minél hamarabb kijuthassak. Miután befejeztem a reggelit felálltam az asztaltól, közben becsatlakozott hozzám az őr. Egészen Jude nővér irodájáig kísért, ott bekopogott majd egy halk ,,Tessék" után benyitott. Miután átléptem a küszöböt az ajtó azonnal becsukódott mögött. Egy kicsit azért beparáztam, hiszen mégiscsak én és Jude nővér tartózkodtunk az irodában.

-Már vártalak.-hirtelen hasított végig a levegőben a hang.

-Elnézést, ha késtem csak a reggelim fogyasztottam.-mondtam zavartan.

-Semmi baj. Tehát most egy komoly témáról lenne szó.-kezdett bele.

-Miről?-nyeltem egy nagyot.

-Azt hallottam a nővérektől és a kísérődtől, hogy nagyon szépen javulsz. Azt mondták rendesen beveszed a gyógyszereid, időben lefekszel és felkelsz, na meg persze engedelmesen viselkedsz.Mi ennek az oka?.-vizslatott engem.

-Úgy gondoltam, ideje változtatnom magamon, így hamarabb meggyógyulok.-hazudtam, hisz az igazat csak nem mondthatom el.

-Ez okos döntés volt tőled, ha így haladasz talán még el is engedhetünk.-mondta.

-Nagyon szépen köszönöm.-mondtam lehajtott fejjel, hiszen bánt a tudat, hogy lehet soha nem kerülök ki innen.

-Rendben. Mostmár mehetsz. Szia.-hadarta Jude nővér és minden figyelmét a papírjainak szentelte.

-Viszlát.-köszöntem majd azonnal elhagytam az irodát.

Az ajtó előtt az őr várt rám és elkísért a társalgóba. Nagy bánatomra se Lana se Kit nem volt ott, hogy valakivel elüssem az időt. Így hát magányosan leültem az egyik kis asztalhoz és az ott lévő kártyákat piszkáltam. Remélem, hogy nem történt velük semmi, hiszen már napok óta nem láttam őket. Körülbelül fél órát ülhettem ott mikor szóltak, hogy ebéd. Nagyon lassan feltápászkodtam a szekből és eljndultam az étkező felé. Mint reggel most is megkaptam az ebédemet. Nagyon lassan elfogyasztottam, hisz az íze borzalmas volt. Az ebédem után az őr bekísért a pékség részlegbe és ott hagyott a nővérekkel. Éppen a tésztát gyúrtam mikor furcsa hang ütötte meg a fülem. A hang a folyosó felől jött majd nem sokkal később egy véres tenyér jelent meg. A nővérekkel eggyütt én is felvisítottam, mivel nagyon megíjedtem. Pár másodperc múlva feltűnt az egész test amit harapásnyomok díszítettek. Egy srác volt aki talpig véres volt. A nővérek azonnal a segítségére siettek míg én szaladtam értesíteni egy őrt. Az őr az egyik nővért elküldte Jude nővérért a többiek pedig az őr segítségével ápolták. Mikor Jude nővér megérkezett furcsállta a történteket, majd elrendelte, hogy vigyék a srácot a gyengélkedőbe. Mikor ez megtörtént Jude nővér szólt az őrnek, hogy kísérjen a társalgóba. Ott ismét nem találkoztam senkivel. Nagyon unalmasnak bizonyult az ott lét, mivel fél órát egyedül kibírni eleg nehéz. Kínzó lassúsággal teltek a percek, mikor végre szóltak, hogy mehetünk a szobánkba. Ismét lassan keltem fel a székről és az őr kíséretével megindultam a szobám felé. Mikor megérkeztünk az őr bekísért a szobámba és rámzárta az ajtót. Egy szemhunyásnyit sem tudtam aludni, mivel a szemem előtt egész este az a srác lebegett. Mikor jött értem az őr alig bírtam felkelni. Ezt ő is észrevette, de szerencsére nem szólt semmit. Megint elkísért reggelizni majd közölte, hogy Jude nővér ma is valami fontosról szeretne beszélni velem. Mivel nem akartam balhét, ezért engedelmesen elfogyasztottam az ételt és utánna indulhattunk is az iroda felé. Úgy mint tegnap az őr ma is bekopogott, majd ismét egy halk ,,Tessék" után beléptem.

-Ülj le kérlek.-kezdte Jude nővér...

Sziasztok. Tudom ismét késtem egy hetet, de meg van rá az okom. Nagyon sajnálom tényleg. Természetesen már nem soká itt a nyári szünet és én is aktívabb leszek. Kárpótlásul ez most egy extra hosszú rész lett.
Sziasztok. Xx.A.