American Horror Story: Asylum /Befejezett/

-11-

Reggel, ismét hamar felkeltem. Az őr elmondta, hogy szerinte nem kéne ilyen korán kelnem. Mikor ezt elmondta elkísért reggelizni. Miior befejeztem mondta, hogy Jude nővér utóljára még beszélni akar velem. Elkísért az irodához. Kivételesen én kopogtam az ajtón, majd egy ,,Tessék,, után be is léptem.

-Á szia. Már vártalak.-köszöntött Jude nővér.

-Jó napot.-köszöntem.

-Csak annyit szerettem volna mondani, hogy holnap már itt lesz a pszichológusod.-felelte.

-Köszönöm, hogy szólt.-mondtam halkan mivel Jude nővér nem figyelt így visszavsempéztem az aktát.

Szerencsére sikeresen teljesítettem a küldetést. Pont mikor Jude nővér megfordult már éppen ültem, így nem vett észre semmit majd elküldött. Lassan vánszorogtam le a lépcsőn, mivel nem volt kedvem semmihez. Mikor leértem a társalgó felé vettem az irányt. Szintén kedvtelenül léptem be a középméretű terembe. Leültem az ajtóhoz legközelebbi asztalhoz. Miután leültem úgy körülbelül 2 perc után Jude nővér jelent meg.

-Sziasztok. Egy jó hírrel szeretnék nektek szolgálni. Érkezett hozzánk egy professzor, köszöntsétek őt.-szembesített minket.

Ekkor egy 50-es éveiben járható kopasz, ősz szakállú férfi lépett be.

-Sziasztok, én Dr.Arthur Arden vagyok.-felelte.

Így első ránézésre valahogy nem szimpatikus a férfi. Eléggé úgy néz ki mint aki titkolna valamit. Bár nem ítélkezem, mivel lehet csak nekem tűnik így. A professzor elég hamar eltűnt, gondolom berendezkedni, majd nemsoká mi is mehettünk ebédelni. Az ebéd most eléggé tűrhető volt így majdnem az egészet megettem. Most pont jól is esett hiszen, már amióta itt vagyok nem ettem normálisan. Ebéd után elmentem a szobámba, mivel Jude nővér felmentett a munka alól. Amint beértem a szobámba rávetettem magam az ágyra és elnyomott az álom.

Igen. Ez a rész rövidebb lett mint szokott, de igyekszem a következő résszel. Addig is sziasztok.
Xx.A.