Focistának születtem (Harry Styles)

1.0

Anyummal és apummal élek. Igen, ez nem a tipikus "elváltak a szüleim" sztori, hanem az amikor együtt vannak. 14 éves vagyok, focista, ha te sem ítélsz el emiatt. Szóval gondolom kíváncsi vagy az életemre, bár inkább nem mesélem el csak leszögezem annyival, hogy mindenki utált és én voltam a sportos lúzer.
Holnap kezdődik a gimi. Első nap - remélhetőleg - új barátok. Szeretnék úgy bemutatkozni nekik, azzal az énemmel aki igazából vagyok. Gondolkodásom megszakította anyum:
-Lena, gyere vacsorázni! -hangja az egész házat körbejárta.

-♤-1 hónap múlva-♤-

-Rose, gyere már! Mindjárt kezdünk! -hát igen, azt hiszem sikerült beilleszkednem. Szerencsémre itt is vannak focis lányok, akikkel igen hamar megbarátkoztam. Rose az, akiben legjobban megbízhatok. A csapatban még csak 6-an vagyunk: Rose, Lisa, Zyra, Carrie, Adel és Én. -Rose, mit a frászt csinálsz? -ordítottam az öltözőbe drága barátnőm után, mivel pár perc és kezdetét veszi a mérkőzés.
Rose másodpercek alatt lihegett ki az öltözőből, azzal alátámasztva magyarázatát, hogy:
-Bocs, megjött! -lenéző pillantást vetettem rá, majd elfoglaltuk a helyünket a pályán.

Csatár vagyok Zyrával, Rose, Adel és Lisa hátvédek. Carrie pedig kapus. Mindenkinek jó statisztikája van, saját cselezési típusok, védési és más-más foci taktikák.

Vége a mérkőzésnek, nyertünk 3-1re. A kis liba ellenfél kiboklasztott, de az a hülye bíró azt mondta megbotlottam a saját lábamba. Pff.. szánalom. Na mindegy megyek lezuhanyzok és huzok hazafele pihenni.

Otthon anya frissen készült rakott krumplival várt, amiből sokat ettem és mentem a szobámba. Nem kis meglepetésemre, facebookon rámírt a kis hülye liba, ellenfél Barby.

"Azt hiszed olyan nagyra lehetsz amiatt, hogy jól focizol? Meg hogy mindent megkaphatsz amit csak kiejtel a szádon? Hát rohadtul nem így kellene, hogy legyen egy focista. Amúgy is szerintem mázlid van ahányszor versenyt nyersz. Lényeg: Kibaszottul elegem van belőled érted? Hozzád ember mindenki kedves, meg megértő, elnéző, ellenben velem. Szóval ajánlom, hogy kopjál le de hamar!" Xx. B

Ez most komoly? Amikor elolvastam kitört belőlem a nevetés. Itt fenyeget engem, most érzem magam igazán felszabadultnak, erre elakarja rontani a kedvem. Hát elárulom nem fog neki sikerülni. Válaszként csak egy rövidke mondatot írtam:

"Engem te csak ne fenyegessél, ásd el magad bogaram!" Xx L.

Nem akartam neki részletezni mi van ép az életembe, ugyanis apukámnak, viszonylag fiatal kora ellenenére daganata van a tüdejébe. Ma vitték be a kórházba, és csak 3 hónaponta engedik ki hétvégére. Kemót fog kapni, mint minden rákos beteg. Tele aggódom magam, mi fog vele történni. Nem sokat tudtam ezen agyalni, bár szivem szerint nem is akartam rosszra gondolni, úgyhogy elaludtam.