Focistának születtem (Harry Styles)

1.3

Hajnali 4 óra van, a ház előtt állok és gondolkodom, hogy osonjak ezuttal be. De gondolom anya észrevette, hogy nem mentem haza. Lassan benyitottam, ahogy beléptem felkapcsolódott a villany és anyát ölbetett kézzel láttam meg közvetlenül előttem. Pech.

-Öö.. szia anya! -azt hiszem nagy letolást fogok kapni.
-Mégis hol voltál egész álló éjszaka? -kérdezte felhúzott szemöldökkel.
-Hát igazából Rosezal voltunk a kilátónál, ahová régen apu elvitt. -asszem' sikerült hihetően hazudnom, bár ebben már mester vagyok.
-Aha, és ha felhívom ő azt fogja mondani? -na igen, tipikus leellenőrizlek anyám van.
-Biztos, de inkább ne, mert belázasodott nemrég és rögtön elaludt. -próbáltam érvelni magyarázatom mellett, ami sikerült is egyelőre.

Aztán anyu felengedett a szobába. Letusoltam, és az ágyba zuhantam. Az utolsó gondolataim Harryn cikáztak. Nem tudom mit érzek iránta, olyan valóságtalan ez az egész, talán csak álmodom. Úgy utálok magamba beszélni. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer találkozok egy sztárral, akinek ráadásul tetszem is. Ez felfoghatatlan. Aztán arra tértek gondolataim, hogy mi lenne ha megkérdezné, hogy lennék-e a barátnője. Akkor vajon mit mondanék? Igent? Vagy nemet? Nem tudom. Erre egyelőre még nem állok készen. Míg ezen agyaltam hamar bealudtam.

-♤- 2 héttel később -♤-

Harryvel még mindig csak barátok vagyunk, de ahányszor vele vagyok, érzem azt, hogy ő többet akar. Hogy ő már készen áll rá. De én még mindig úgy érzek mint 2 héttel ezelőtt. Az érzéseim "érzelmi táncot" járnak és ez összezavar. Saját magamban esek el. De remélem nemsokára, vagy egyszer kitisztulnak a Harry iránti érzéseim. Reménykedem.

Anyunak elmeséltem végül, hogy kivel barátkoztam meg. Először rosszul fogadta, de aztán elmeséltem dióhéjban, hogy milyen is igazából. Végül anya beadta a derekát, és meghívta vacsorára. Harry látszólag örült, hogy találkozhat anyámmal, így örömest elfogadta a meghívást.

Már Harryt várjuk, 7-re volt hívva, úgyhogy nemsokára érkeznie kell. Csengetnek. Ő lesz az. Az ajtóhoz igyekszem egy pillanatra megállok, megigazítom a fekete, térden felüli szűk ruhámat majd egy nagy levegő és kinyitom az ajtót.

Hűha. Bennem csak ennyi játszódott le. Remélem nem vörösödtem el vagy nem látszott rajtam a zavartság. Nem kis meglepetésemre szmokingban érkezett, mint egy igazi úriember. Bár az is.

Gondolatsoraimat anya szakította meg:

-Nem akarod esetleg behívni? -ó, annyira elkalandoztam. Még nem is köszöntem neki. Hú, nem jól kezdődik az este.

-Szia. Gyere be! -majd mosolyogtam és elléptem a bejárat elől utat engedve Harrynek, aki egy csokor rózsát nyújtott felém.
-Ó, köszönöm szépen! -és két arcra puszival díjaztam ezt.

Helyet foglaltunk az asztalnál és anyám, szokásosan egy új vendéghez elkezdett heves kérdezgetésbe kezdeni.

Na igen, azt hiszem nem részletezem az este további eseményeit, mert egyszóval borzalmas volt. Ha Harryvel kettesben lettünk volna, azt hiszem jobban érezném most magam. Ugyanis anyám az én jelenlétemben olyan kérdések tett fel, hogy mi tetszik bennem Harrynek. Én azt hittem elsüllyedek szégyenemben. Amikor Harry elment én felrohantam a szobámba és dobtam neki egy üzenetet:

"Ne haragudj anyám miatt! Általában egy vendéggel mindig ilyen, viszont az első barát akit meghívtam Rosr után, az te vagy es eléggé feszengett az egész miatt. Ne haragudj mégegyszer. :)" Xx L.