Kelletlen szerelem II. - Közös út (Befejezett)

3. rész - A sikernek ára van...

-Okuto Shin... - formáltam bizonytalanul a szavakat, ahogy megpillantottam a tőlem nem messze álló férfit 3 nővel. A lányokat látva kicsit megrémültem. Mindegyik szűk és rövid ruhát viselt, ami nem takarta semmijüket. A férfit látva, aki nagyon szívesen fogdosta a nők testrészeit, még a szívem is összeszorult. Idegesen túrtam bele a rózsaszín hajtincseimbe. Őt kell elcsábítanom? A termetes férfinek vállig érő, egyenes, barna haja volt és szürke szemei szinte világítottak. Jó kiállása ellenére, nem mondanám jóképűnek. Erősnek tűnt első ránézésre is, de az ehhez társuló érzelemmentes szemek még félelmetessé is tették.

Igen. Őt kell elcsábítanom a lehető legtöbb időre. Most nem ijedhetek meg.
Mélyen beszívtam a levegőt, majd lassan kifújtam. „A küldetést teljesíteni kell..." - mondogattam magamnak. Sasuke-kun számít rám. Erre a gondolatra a testem magától mozdult. Elindultam a férfi irányába, de nem egyenesen. Úgy gondoltam, jobb, ha nem én keresem, hanem ő talál rám. Fejembe húztam a köpenyem kapucniját, és elkezdtem szaladni. Amikor pár méterre voltam a célponttól, elbotlottam, és egy hatalmas huppanással értem földet. Persze, nem véletlenül. Ez is a terv része volt. Egy kéjenc mindig keresi a lehetőséget, hogy segítsen egy bajba jutott hölgynek.

-Elnézést kisasszony, segíthetek? –felnéztem, és Okuto Shinnel találtam szembe magam. A férfi szeméből sütött az érdeklődés, a háreme tagjai viszont aggódva nézték, mi történt velem.

-Köszönöm, semmi bajom. - mondtam a lehető leglágyabb hangomon, és engedtem, hogy a férfi felsegítsen. A terv eddig zökkenőmentesen halad. Már csak egy dolog hiányzik. Mégpedig, hogy felfedjem a hajamat, ami a titkos fegyverem. Mivel a rózsaszín haj nagyon ritka, biztos vagyok benne, hogy a perverz meg akarja majd szerezni magának.

-Egy ilyen szép hölgy mit keres itt, Kőrejtekben? - ébresztett fel a gondolatok forgatagából Okuto.

-Átutazóban vagyok. - húztam a csuklyámat a fejembe. Ki kell várnom a leghatásosabb pillanatot. -A családomat fogom meglátogatni Ködrejtekben. – mosolyogtam, ami látszólag tetszett a férfinek. Ideje bevetnem a csalit. –Akkor... ha megbocsátanak. - hajoltam meg. - Minden jót.

Sikerülnie kell! Ahogy a hajlásból felegyenesedtem, a kapucnim lecsúszott a fejemről, és láthatóvá váltak a cseresznyevirág színű tincseim.

-Még egyszer köszönöm a segítséget. - a legszikrázóbb mosolyomat próbáltam mutatni. A férfi és a három nő szeme is kikerekedett a hajam láttán. Okuto Shin teljesen el volt varázsolva. Éppen mentem volna el, vagyis csak azt tettettem, amikor elkapta a karomat és megszorította. A hihetetlen erőtől felszisszentem és visszanéztem. Okuto Shinnel találtam magam szembe, aki alig pár centire volt az arcomtól. Éreztem a férfi szagát, amiből ki lehetett venni a szaké és az izzadság bűzét. Legszívesebben fintorogtam volna, de nem engedhettem meg magamnak ezt a luxust. A férfi elkezdett közeledni hozzám. Nagyot nyeltem, ahogy beleszagolt a hajamba.

-Kellesz nekem. - suttogta a fülembe. Elkaptam a fejemet, hogy ne lássa az undort az arcomon. Taszított a férfi, de a viselkedésem csak még jobban felizgatta. A kiszáradt számat megnyalva visszafordultam felé.

-M-Megtisztelő lenne, ha a gondjaidba fogadnál... - mondtam a lélegzetet is visszafojtva.

Eközben...

Idegesen járkáltam fel-alá a fogadó szobájában. „Minden rendben lesz. Meg tudja csinálni."- győzködtem magamat sikertelenül. Jelenleg semmi sem tudott megnyugtatni, csak az, ha Sakura épségben visszajön. Rápillantottam az órára. Nemsokára öt óra. Egészkor kell elindulnom a palotába, ahogy megbeszéltük. Ha az az Okuto fickó nem lesz ott, akkor Sakura sikerrel járt. Ha ott lesz, Sakura már halott. Erre a gondolatra a fogaim között szűrtem a levegőt. Nem. Erre nem is gondolok. De nem tehetek róla. Utálom, ha bajba sodorja magát. Legszívesebben most azonnal elindulnék, és elhoznám a perverz disznótól, de megígértem neki, hogy a terv szerint cselekszem. Még 5 perc. Valósággal vánszorog az idő. Minden perc egy keserves örökkévalóságnak tűnik. Gyorsan kiviharzottam a fürdőbe, és megmostam az arcom.
-Koncentrálnom kell... - mondtam a tükörképemnek. Ismét rápillantottam az órára. 1 perc... A fürdőből kilépve magamra kaptam a hátizsákomat, ami tele volt bombával és pecsétekkel. Először a kastély saját chakra áramlását kell megszüntetnem, utána már könnyedén felrobbantom. Sakura fő feladata, hogy úgy foglalja le a fickót, hogy az ne érezze meg a kastély chakrájának gyengülését. Inkább nem akarok belegondolni, mit fog vele csinálni Okuto Shin, de abba szívesen gondolok bele, hogy a küldetés végrehajtása után én mit fogok csinálni azzal a kéjenccel. Kibelezem... Az biztos, hogy kibelezem. Az akasztóról levettem a fekete köpenyemet, magamra terítettem, és az ablakon kiugorva elindultam Kaguya első palotája felé.