Amikor nagyon össze vesztek

169 14 4
                                    

Hæ!!!! ❤❤❤
Huha. Hàt igen. Làtszik, hogy nincsen nagyon idôm az íràsra. Tudom, régen volt rész, de így a tavaszi szünet elôtt szinte mindenbôl dogàt írtunk. Viszont!... Màr vége, szóval most ismént aktív próbàlok lenni😊
Remélem tetszeni fog ez a rész! Kicsit màsféle, mert annak ellenére, hogy pàrbeszédes, nem hosszú és sok mindent bíz a képzeletre. Ha tetszik, akkor kérlek írjatok komit, hogy mi a véleményetek róla😉 és hogy legyen-e még ilyesmi😚*vagy bàrmi màs*

!!! ötletadója a résznek: Zsofii0419... Ha olvassàtok ezt, akkor a segítségeteket kérem😆 jelöljétek meg komiban, mert màr nagyon régen jött fel wattpadra és szeretném, ha folytatnà a könyvét *megköszönném nektek💛* !!!

›Brad:

Éppen a parkban sétàlsz mikor egy kar a csuklódnàl fogva visszarànt.

-Ezt te sem gondoltad komolyan, ugye? - mondja mérgesen , miközben keze a csuklódat szorítja.

-Braaaaad, ez fàj! Engedj màr! - mondtad nyöszörögve.

-Vàlaszolj. Miért? - nézett ràd dühösen.

-Sajnàlom, de a múlt a múlt, nem tudom megvàltoztatni! - mondtad hangosabban és kiràntottad kezed szorítàsàból - Most miért? Mit kellene tennem? - kérdezted haragosan.

-Nem tudom...

›James:

-Remélem elérted amit akartàl! Gratulàlok hozzà! - mondtad neki, miközben kezeidet ökölbe szorítva próbàltàl nem beverni neki egyet.

-Igen? Te mondod? Hagyjuk màr! Meg sem engedted, hogy megmagyaràzzam - vàgta hozzàd hirtelen, de te sem hagytad magad ilyen egyszerûen.

-James... Ennyi. Nem érdekel. Elmegyek - mondtad ki utolsó szavaidat, majd indultàl is az ajtó felé.

-Menj csak. Te nem tudod meg soha sem az igazat - mondta beképzeltem.

-James... Miért vàrod el tôlem, hogy meghallgassalak, mikor egyértelmû a dolog... - mondtad végül szinte suttogva.

-Nem tudom...

›Connor:

-Gyûlöllek Connor Ball! Tiszta szívembôl! - kiàltottad a szôke fiúra màr vagy ezredjére.

-Azt hiszed ennyi? Azt hiszed ennyivel mindet megoldasz? Hàt nem! - ordított ô is.

-Ne te mondd màr meg! Soha sem bocsàjtom ezt meg érted? Soha!!!!!

-Làtom megint sikerül megnyerned a beszélgetést azzal, hogy csak a magadét hajtod - idegeskedett.

-Miért? Esetleg valami ellenvetésed van?

-Neked lenne...? - kérdezte halkan.

-Nem tudom...

Tristan:

Felkapott a vàllàra és az àgyra dobott, miközben te csak a kalimpàlóztàl és kiàltoztàl.

-Tegyél màr le! Tristan! Nem csinàlhatod mindig azt amit akarsz! Nekem is vannak érzéseim, ezt felfogtad? - magyaràztam hangosan.

-Miért, szerinted nekem nincsenek? Akkor miért kiabàlsz? Lehet nem is érdekel! - emelte meg a hangjàt ô is.

-Hihetetlen vagy... Nem fogod fel, hogy ez nekem fàj?

-Ismétlem!!!! - kiàltott, majd folytatta - Szerinted nekem nem fàj? Mert nincsenek érzéseim?

-Nem tudom...

TheVampsPreferencesWhere stories live. Discover now