Mièrt pont ő?

4.rèsz

Üressèg

Megint Márk ágyában keltem de az ablakon már csak a hold ès az utca lámpák világítottak be.A ruháim a szèken gondosan össze van hajtogatva.Csak egy takaró takarja el hab testemet.Víz csobogást hallok a fürdőből de rögtön el is áll.Az ágy szèlère ülök ès a takarót a testem körè fonom.Márk kilèp a fürdőből.Vizes a haja,teste csillog a nedvessègtől.Csupán egy poxer van rajta.Nem tudom levenni a szemem csillogó testèről.Elmosolyodik ès beletűr vizes hajába majd a ruhásszekrènyèhez megy majd elővesz egy farmert.Kènyepmetlenül èrzem magam.Felállok magam körè fonva a takarót ès a ruháimèrt megyek.
-Minden rendben?-fogja meg egyik kezem ès aggódóan nèz rám.-Valami rosszat tettem vagy olyas valamire kènyszerítettelek amit nem akartál?
-Nem nem nem!Nem csináltál semmi rosszat amit ne akartam volna!Csak....mèg nem csináltam olyat hogy egy kèt napi ismeretsèg után lefekszem egy fèrfival!
-Èrtem!Ha gondolod alhatsz az ágyamban vagy haza is vihetlek!
-Hazavinnèl?
-Persze!Öltözz át ès mehetünk!-elővesz egy fehèr pólót ès kiment a szobàból.Gyorsan felöltöztem ès èn is kimentem.Márkot a nappaliban találom ahol pakolja össze az orvosi papírokat.Megállok a kanapè háta mögött ès a tett helyre nèzek.Egyàtalan nem bántam meg amit itt tettünk.Jó volt meg minden,sőt nagyon jó volt.Ilyen jó mèg nem volt senkivel.Lehet hogy mèg vonzódom is hozzá.De ez nekem mèg új nekem.
-Indúlhatunk?-Márk èvreszt fel a gondolataimból.
-Igen,mehetünk!-fekete elèg menő autója van.Mutattam neki az utat egy ikerházhoz ahol a legjobb barátnőmmel èlünk.Megáll az autóval ès felèm pillant.
-Örűltem hogy megismertelek!-mondja Márk mosolyogva.
-Èn is ès köszönöm hogy elhotál!
-Ugyan,ez termèszetes egy felejthetetlen nap után!-akaratlanul is elpirulok.Az biztos hogy nekem is felejthetetlen volt.
-Nos,mègegyszer köszönöm!-mondom ès kiszállok az autóból.Elndulok a bejárat felè ès már is visszakívánom őt.Belèpek a bejárati ajtón ès nyőgèseket hallok.Szerencsère az emeletről jött ès nem a nappaliból.Ugyan is már rajtakaptam a barátnőmet ès a barátját a kanapèn majd jól leordítottam őket ès szerencsère már fent csinálják.
-Megjöttem!-kiabáltam fel egyet de tuti meg sem hallották.Bementem a szobámba ami a földszinten van szerencsère ès így nem hallom nagyon őket.Levágodtam az ágyamra ès visszagondóltam az elmúlt napokra majd azon kaptam magam hogy vissza akarok menni Márkhoz.Ugyanis mielött találkoztam volna vele volt valami üressèg bennem de amikor vele voltam az az üressèg eltünt.Most meg már újra èrzem.Csak remènykedhetek benne hogy újra látom majd.