A Maffia Főnök barátnője

8.

Elvettem az egyiket Marianotól , majd fel álltam , s megcsókoltam . Annyira jó érzés volt ,hogy a közelében lehettem , és bármikorhozza érhettem .
- Elizabeth elhoztál már minden cuccod Palermóba ? - kérdezte Julietta , miközben vissza ült a nyugágyra , koktéllal a kezében .
- Nem , Elizabeth az esküvő után vissza utazik még . -húzódott el tőlem hirtelen Mariano . A hangján hallottam , hogy kezd el uralkodni rajta a düh,és a csalódottság ,tudtam hogy csak bizonyos helyzetekben szólít a teljes nevemen, ezért muszáj volt közbe szólnom, mert ismertem annyira , hogy ha ezt annyiba hagyom , akkor a kedve megpecsételődik .
- Akkor nem is költözöl ide ? - kérdezte Alberto meglepődve , s hol rám , hol a fiára nézett . Mariano már válaszolni akart , de én közbe szóltam .
- Tulajdon képen ..-nyeltem egyet.-...nincs olyan Miamiban amihez ragaszkodok . Minden és mindenki akit szeretek itt van Palermóban.- válaszoltam mosolyogva , miközben Marianora néztem . Vizsgáltam az arcát , de semmit nem tudtam belőle kivenni .
Julietta kuncogott ,míg Alberto bólogatott a válaszom hallatára .
- Tényleg ? - kérdezte Mariano hirtelen , csillogó szemekkel .
- Igen . Nincs Miamiban senkim aki miatt vissza mennék , sőt igazából semmi nem is köt oda . De persze ha csak nem baj ,és ha elférek. - mosolygok Marianora .
Mariano hirtelen a számra tapad majd a bal kezével szorosan magához húzott , s egy birtokló csókot nyomott az ajkaimra, majd mikor szét váltunk , megpuszilta a homlokom , s ugyan olyan szorosan tartott maga mellett.
- Várjunk csak . Mariano nem is tudott róla ? Végig azt hitte , hogy vissza mész . - kérdezte Julietta meglepődve .
- Igen .Még tegnap este így volt .- szakadtam el Marianotól s elé álltam , mire Mariano hátulról átkarolt .- Nem mintha el engedtem volna .- kuncogott Mariano mögöttem . - Pedig már egy csomó ötletem volt ,hogy tartsam itt.
- Maradok magamtól is .- kuncogtam .Hátra hajoltam ,hogy lássam az arcát , s hogy megcsókoljam. Apró csókot hintettem Mariano ajkaira , s éreztem ,hogy mosolyog. Vissza fordultam , majd a poharam feltartottam, hogy köszöntőt mondjak .
- Igyunk a családra , Michre és Dorotthyra . A szerelemre , és a boldogságra .
- Egészségetekre . - mondta Julietta.
Ezt eltaláltad lányom . - mosolygott Alberto .Dorotthy arcáról le vakarhatatlan nagy mosoly ült , hiszen ezzel nyaggatott egy ideje , s neki se mondtam semmit , mert ez csak egy hirtelen ötlet volt .

Folyamatosan beszélgettünk és nevettünk , Dorotthyval viszont már nagyonmelegünk volt ,ezért vissza mentünk a vízbe .Éppen egymást nyomtuk le a víz alá , mikor valaki körém fonta a kaját . Valahogy éreztem , hogy Mariano az , mert megláttam Dorotthy mögött Michelt ,ezért elengedtem Dorotthyt, aki szinte már el is tűnt Michelel .Megfordultam Mariano felé, aki hatalmas mosollyal az arcán figyelt engem .
- Azt hiszem , ott hagyott valamit a parton asszonyom .- nevetett cinkosan.
- Ó , tényleg ? Mi lehet az ?- kuncogtam , miközben a nyaka köré fontam a karom .
- A partnerét .- mormolta . A meleg lehelete meg csapta az arcomat .
- Nincs párom , nekem egy Donom van .– nevettem fel reméltem, hogy veszi a lapot ,s  bele megy  a játékba .
- Akkor szabad az udvarlás ?- komolyodott el hirtelen .
- Attól függ ki akar udvarolni .- tereltem ismét normális hangsúlyra a ,,játékot,,.
- Hát ...- hajolt közelebb , majd a kulcs csontomra nyomott egy puszit .- Tetszik nekem , magácska , talán randevúra is hívom .- motyogta ,miközben haladt felfelé, s végig apró puszikat hintett a nyakamra.
- Nem szokásom idegen fickókkal hetyegni .- hahotáztam  .- De talán magával kivételt teszek .
- Hm...- morgott a fülembe .
"Bírd ki Elizabeth . Nem könnyű , de kikell bírnod ezt az édes kínzást ."- szólalt meg a belső istennőm .
- De tudatom magával uram , hogy az első randin nem szoktam testi kapcsolatot lépesíteni senkivel .- mosolyogtam rá , miközben az arcomat figyelte  .
- Hát figyelmeztetem hölgyem , hogy nekünk nem ez az első randink .- nevetett. Egyszerűen imádom , ahogy nevet.Amit valami oknál fogva ritkán tesz. Nekem is nevetnem kellett. Közelebb hajoltam , s halkan kezdtem el beszélni hozzá. Éppen csak annyira voltam tőle , hogy össze ne érjen a szánk .
- De ha az lenne , talán szabályt is szegnék .- nyaltam meg a nyakát , majd a fogammal össze csíptem a fülét .
Mariano mély hörgéssel jelezte , hogy ha ezt így folytatom , akkor nyilvános helyen fogunk szeretkezni .Élveztem a helyzetet , s folytattam . Olyan furcsa , nem minden napi pillanat az ilyen , és kezdtem elfelejteni , hogy hol is vagyunk valójában . Mariano dereka köré fontam a lábamat , mikor megéreztem , hogy kőkemény az ágyéka .Át adtam magam a pillanatnak , és csak rá figyeltem , nem számított senki más , csak mi .
,,Ó te magasságos. .,,- sikoltozott a belső istennőm .
Vadul neki estem az ajkainak , amitől először meglepődött , majd a bal kezével megmarkolta a fenekem , a jobb keze ami úgy látszott mintha csak tartana ,pedig a fürdő ruha peremén kezdett el játszadozni . S egyszer csak megtalálta a lüktető pontot , amitől felnyögtem . Szép lassan arrébb húzta az anyagot , s köröket kezdett el leírni a gyenge pontom körül. Muszáj volt nyögnöm , s Mariano ebből tudta , hogy elvesztem az önuralmam , azt csinál velem amit akar , mert én nem fogom meg akadályozni . Hirtelen mozdulattal becsúsztatta két úját , amitől még erősebb lett a gombóc a gyomromba . Többet akartam . Szőröstül - bőrűstül Marianot  , s nem érdekelt hol vagyunk , végérvényesen is elvesztettem az eszem . Fél éve erre vártam . Annyira hiányzott az érintése , hogy minden porcikám sajgó fájdalommal kezdett lüktetni .
,, A FRANCBA , A FRANCBA .,, - ordítottam legbelül .
Lassan kihúzta az újait , majd erősen vissza , s még ezt párszor eljátszottuk .Élvezte a helyzetet , de valamilyen szinten ő is küzdött .
- Mariano...- nyögtem a szájába .
- Tudom szépségem.- csókolt meg , majd beleharapott az alsó ajkamba. Vadul nekem esett, s közben kihúzta az újait , majd megigazította a fürdő ruhám szélét ,s egy nagy mosollyal tudatta velem , hogy most érjem be ennyivel. Hatalmas ürességet éreztem , ami már szinte fájt .Faltuk egymás még egy darabig , majd elszakadt tőlem hirtelen mosolyogva . –Ki bírod hazáig ?-dörmögte.
- Muszáj vagyok  .- mosolyogtam kínosan, legszívesebben rá ordítottam volna , hogy normális vagy  ? Fél éve senkivel nem voltam. Hogy ki bírom e? Fenéket . Akarom őt , teljesen most és persze  azonnal .Belső istennőm tombolt , s valahogy le kellett csitítanom , ezért leszálltam Marianotól, s a láb újaimat bele vájtam a homokba . Hirtelen felindulásból ráugrottam Marianora , hogy lenyomjam a víz alá . Hatalmas meglepetésemre hagyta magát . Lebukott a vízbe , én pedig hangosan nevetni kezdtem .Nyertem . Megmondtam ,hogy nyerni fogok., vagy mégse ? Szerintem utoljára kis koromba voltam ilyen boldog , míg apa velünk élt . Ő mindig foglalkozott velem , s nagyon sokat játszottunk .
Mariano mikor feljött a víz alól , kitörölte az arcából a vizet , majd hatalmas mosollyal felém közeledett. Azt hittem megpuszil , de annak ellenére felkapott , majd bevágott a vízbe . Lemerültem a víz alá hírtelem , majd mikor éreztem , hogy az orromba ment a víz , felrugaszkodtam a homokból. Felnevettem , mire Mariano jelent meg mellettem .
- Gyere .- fogta meg a kezem , s húzni kezdett kifele .
Szét néztem , s láttam ,hogy Dorotthy és Michel már jóval bentebb úszkálnak tőlünk . Kihúztam a kezem Mariano kezéből , s ráugrottam a hátára , mire ő hangosan felnevetett .A nyaka köré fontam a kezem a lábam meg össze kulcsoltam a hasa előtt .
- Tényleg itt maradsz ?- kérdezte dörmögve Mariano .
- Sokat gondolkoztam , s igaza van Dorotthynak és neked is . Itt van minden amit , és akit szeretek .Lenne értelme vissza menni az üres lakásba ? Szerintem nem !- duruzsoltam a nyakába .- De csak ha nem baj!
- Ne viccelj bellezza(szépségem ) ! Te vagy az egyetlen akivel szívesen tengetem a napjaim . Ezen elmosolyodtam , majd elkezdtem puszilgatni a nyakát és a füle mögött, s szorosabbra fontam a karom ,hogy még közelebb kerüljek hozzá .Kivitt a vízből , s meglepetésemre sétált tovább velem . Azt hittem majd letesz , de a nyugágy előtt tett le , majd vissza fordult , hogy megnézze merre van az öccse . Lefeküdtem a nyugágyra , s én is őket néztem , miközben a kezemmel árnyékoltam a szememnek a nap elől.
- Mintha még mindig gyerekek lennétek , annyira jó nézni , ahogy hülyéskedtek egymással .- nevetett fel Alberto .
- Belül soha nem növünk fel apa .- nevetett fel Mariano .- Főleg ha találunk egy cinkos társat .- nézett rám , majd kacsintott egyet.
Mosolyogtam , majd hátra döntöttem a fejem , s élveztem ahogy a nap megszárít.