20.

10K 348 18
                                    

Miután Mariano beszélt a pilótával és a légiutas kísérővel, utasításokat adott ,megvártuk míg fel szállnak . Én a kocsiba vártam Marianot aki beszaladt valami papírokat ellenőrizni és telefonálni . Nagyjából fél óra múlva pattant be a mellettem lévő ülésbe , s indította be a kocsit .
-Van kedved elmenni reggelizni ?-mosolygott rám ,majd felbőgött a motor hangja s távoztunk a reptérről .
-Inkább kávét szeretnék inni .-mosolyogtam rá.
-Lehet mind a kettőt egyszerre.-nézte az utat ,majd mikor pityegett a telefonja elővette a zsebéből .Igazat megvallva nem nagyon voltam éhes ,alig van még fél hét .
-Nem vagyok éhes , de te ehetsz nyugodtan.
-Szépségem !Kezdek aggódni érted .Mikor Miamiban elváltunk legalább négy vagy öt kilóval több volt rajtad . Alig lehet beléd imádkozni egy kis kaját.Valami baj van ? Bármi legyen megoldjuk.
-Semmi baj nincs . Arról már tudnál , mert nincsenek előtted titkaim .-erre a mondatra Marino hatalmas mosollyal bámult rám ,s várta ,hogy folytassam .-Inkább fogalmazzunk úgy ,hogy megviselt ami akkor történt . Jól vagyok , csak nem vagyok a napi többszöri étkezéshez hozzá szokva .-piszkáltam az övemet lesütött fejjel . Valahogy olyan érzésem volt , hogy most fogom a fejmososást megkapni .
-Na akkor ezen változtatunk . Nem szeretném ha tönkre mennél mellettem .-komorodott el az arca .
-Mariano, nem melletted, hanem inkább nélküled . -kaptam őszinteségi rohamot . Ahogy kimondtam eszembe jutott ,hogy ezt talán ezt nem kellett volna . Felé fordultam és az arcát kezdtem vizsgálgatni .
Hirtelen felém fordult , s az arcán egy nekem új dolgot láttam . A megbánás jelét . Mi a fene ? Ezt most miért ? Ideje kiböknöm ami bennem bújkált idáig .
-Mariano én nem is tudom ....-hagyta el az összes levegő a tüdőmet ,majd folytattam egy következő levegő vétellel.-Lehet beszélnünk kellene valamiről.
-Tudom . Hisz felnőtt emberek vagyunk , megvisel minket, ha egy olyan ember bánt minket aki a barátunk . -motyogja , majd indexelni kezd . Megállunk a piros lámpánál ,s várunk . Ez nem a megfelelő hely és idő . Még várnom kell.

,,Barátunk? Én nem így fogalmaznék . ,,

-Sok minden össze jött akkoriban .-mosolyogtam rá, s tereltem el a témát valami más irányba . -Mikor kezdünk neki a felújításnak ?
-Ma már szeretnél hozzá látni és beszélni a tervezővel ? -nézett rám elképedt arccal .
-Ha lehet igen .Minden időt meg kell ragadni ,hogy tökéletes legyen a végeredmény . -mosolyogtam rá,majd ösztönösen a kezét kezdtem el simogatni, ami a váltón pihent .Marianonak tetszett a hozzáállásom és ezt egy mosollyal adta a tudtomra .Tudja ,hogy évek óta egy rendezvény szervező cégnek dolgoztam , és az életem a pezsgés. Minden feladathoz pedig százezer százalékkal állok neki .
Nem volt kedvem Marianoval korán reggel harcolni , hogy nem eszem egy falatot se ,így magamba tömtem két gofrit és egy nagy adag kávét .Kivételesen jól esett ilyen társsal reggelizni .Folyamatosan mesélt egy -két történetet . Hihetetlen ,hogy ez a férfi létezik .
A fantasztikus reggeli után Michel és Dorotthy otthona felé vette az irányt . Az útközben Mariano szólt ,hogy a pénz végett ne aggódjak ,csak varázsoljak álomotthont belőle .Így, azért könnyebb dolgom lesz .A kocsiból kiszállva meglepett dologként ért ,hogy Mariano szülei is ott várnak minket a kastély előtt . Marianora néztem aki mosolyogva nézett rám ,majd felém nyújtotta a jobb kezét , amit én boldogon fogadtam el , s kéz a kézben sétáltunk a szülei felé.
-Sziasztok. -ölelt magához szorosan az anyukája . -Tudtatok valamennyit pihenni? -szegezte nekem a kérdést az apukája .

-Igen, persze .-bólogattam. Nem állhattam neki mesélni ,hogy milyen éjszakába volt részem . Mariano és én egymásra néztünk és mosolyogtunk.
-Menjünk be szerintem Beth is hadd lássa mennyi feladatot szeretne a nyakába venni .
-Szerintem nem kellene ezzel fáradnod Elizabeth.-mondta Alberto ,majd feleségével karöltve indult a romos épületbe.
-Tudom ,hogy van egy csomó szakember , de én ismerem eléggé Dorotthyt és Michel ízlését ahhoz ,hogy mi a legtökéletesebb számukra . -kezdtem el utánuk sétálni Marianoval.
-Ezzel teljesen egyet értek .-simított végig a hátamon Mariano ,s a derekamnál fogva kísért végig a házban.
Miután feltérképeztük ,hogy mit és hogyan kellene átvarázsolni ,Mariano és a család fő még az építésszel beszélt addig én  fogtam egy lapot és elkezdtem felírni mit is kell beszereznünk ,milyen festék mintát és hova kellene beszerezni ,majd az átalakítást követően és a  precíz festés után jöhetek én . Mariano mondta h szeretné ,hogy minden zökkenő mentesen haladna és jó ,hogy én felügyelek mindenre ,mert ő így a háttérbe vonulva is tudni fog mindenről , s mellette intézheti a dolgait is , amivel elcsúszott mióta itt vagyok .Kint állva a kocsinál váltottunk még pár szót a szülőkkel , mikor Julietta felvetett egy nagyon érdekes kérdést .
-Mikor kéred már meg Elizabeth kezét fiam ? - esett neki Julietta .Látható volt az arcán ,hogy ettől a választól nem tágít .
-Még ráérünk anya . Örülök ,hogy itt marad velem,nem akarom elsietni .Még a végén elmenekül. -vágta rá örült gyorsasággal a ,,barátom,,.
-Nincs olyan szerencséd .-kacsintottam rá.
-Akkor jó . -húzott közelebb a derekamnál fogva majd a homlokomra adott egy apró puszit .
Juliette kifejtette , hogy ők is öregszenek és szeretnék megélni ,hogy Mariano is megházasodik és utódja születik . Végül is érthető az aggodalma ,hisz Mariano nem kis hírnévnek örvend ,mint nők terén ,mind a cégnek köszönhetően .Persze természetes ,hogy szeretnék gyerekekkel biztosítani a család fenn maradását ,hisz ez egy nagyon lényeges ,mérvadó dolog a családfőknél.
Mariano meglepően csöndben volt a haza felé úton .Próbáltam felvetni néhány témát, de mint aki ott sincs .Az úton elmondtam ,hogy szeretném használni a laptopját vagy a tablet ,hogy nyugodtabban és precízebben intézhessek és tárgyalhassak. Valamint fel kell ,hogy töltsem a telefonomat , hogy kommunikálni tudjak emberekkel . Ahogy megérkeztünk haza , Mariano csak kipattant a kocsiból és egyenesen a házba ment ,engem meg se várt .Úgy rohant be ,mintha ágyúból lőtték volna ki .Úgy döntöttem ,hogy nem hagyom rá a dolgot hanem utána megyek .Kezd a mániává válni a hangulat ingadozás . Gyors ,,szia,,-t kiabáltam Leonának ,majd felfelé vettem az irányt . Egyenesen a hálószobába mentem ,de üres volt . Úgy gondoltam,hogy akkor a másik szárnyon lehet csak a dolgozó szobájába ,így arra iramodtam. Kíváncsiság fogott el ,hiszen még nem jártam a dolgozó szobájában ezelőtt . Bekopogtam ,majd vártam . Viszont meglepődve vettem észre ,hogy válasz nem jött ,ezért benyitottam .

A Maffia Főnök barátnője Donde viven las historias. Descúbrelo ahora