A Maffia Főnök barátnője

39.

Miután becsukta Mariano mögöttem az ajtót , alig vártam ,hogy elmondja miért is ideges. Az asztalához sétált, s velem szembe fordult , majd neki dőlt karba tett kézzel .
-Hallgatlak .-ültem le a bőrfotelbe ,s keresztbe tettem a lábam .
-Ki volt az a srác Elizabeth ?-hörögte a fogai alatt .
-Nem mindegy Mariano?
-Nem !Válaszolj !-emelte fel a hangját .
-A volt barátom .-motyogtam halkan .
-Vissza akarsz vágni Beth? Kisded játékot akarsz űzni velem?
-Mariano emlékszel meséltem pár dolgot ,szerinted én örülök ,hogy találkoztam vele?-néztem rá.
-Mesélted ,hogy csúnyán bánt veled ,de ez nem azt jelenti ,hogy nem repesel az örömtől .
-Mariano ne csináld már látsz bármi örömöt is az arcomon?-sütöttem  le a fejem ismét .-Valószínű ,hogy örülök ,azok után ,hogy évekig terrorizált.-nyeltem egy nagyot  .
Tudtam ,hogy nem fogja annyiba hagyni . Jobban ismerem már mint a tenyeremet .
-Ezt kifejtenéd ?-tette maga előtt járna a kezeit ,miközben neki dőlt az íróasztalnak.
-Michnek és Dorotthynak köszönhetően menekültem meg tőle .
-Ezt tudom .Nem erre gondoltam !-vágta rá mielőtt be fejeztem volna .
-Két év alatt amíg együtt voltunk ,abból egy év azzal telt ,hogy megvert , s megalázott. Ezek akkor kezdődtek mikor rájöttem ,hogy össze szűrte a levet a főnökömmel , aki mikor ők találkoztak akkor mindig kiszabott valami túl óra melót . Egyszer nagyon beteg voltam ,lázas . Nem bírtam tovább ,haza indultam . Úgy voltam vele ,hogy másnap reggel bemegyek hamarabb, s befejezem .Épp benyitottam, s szembe találtam őket a kanapén .Számonkértem . Ordibáltam ,fogtam az összes tányért , s lesöpörtem a polcról .Én tartottam el ,s ezt tette velem.Megesküdött ,hogy bebizonyítja , hogy én kellek neki ,de én már nem akartam ,undorodtam tőle .Az volt az utolsó csepp a pohárban ,ám nem hagyta ,hogy elhagyjam . Elsőre még csak fojtogatott , rángatott,a hajamat tépte ,ám ahogy telt az idő úgy durvult . Egyik nap részegen jött haza ,azt játszottam ,hogy alszok . Le akart velem feküdni ,én meg nem ,de ő be lendült . Nem hagytam ,hogy akaratom ellenére megtegye . nem bírtam volna újra elviselni.-vettem egy mély levegőt és folytattam .-Olyan szinten megvert ,hogy nem takarta el az alapozó. Kék és zöld foltok borították a testem . Alig bírtam járni . Eltört két bordám ,ahogy rugdosott . A fejem teli volt élő sebekkel ,ahogy végig húzott a szobán . Nem tudtam dolgozni menni . A szomszéd telefonált a főbérlőnek, aki felszólította ,hogy fejezzük be a családi balhét . Így lett .-nevettem fel kínomban ,majd Marianora néztem ,s láttam ,hogy száz érzelem kavarog benne .-Onnantól kezdve nem csak otthon , de az utcán is végig húzott , s megvert .
-Egyik járó kelő se segített? -sétált közelebb, s láttam ahogy a fején ki púposodik az összes ér tudtam ,hogy dühös. Nagyon dühös .Olyan mint egy ketyegő bomba.
-Egyszer akart egy fickó , de elhitette vele ,hogy ki vagyok ütve most visz haza .Amúgy nem is próbáltak.Dorotthyval pont mentünk volna hozzátok vacsorára , emlékszel ? -emeltem rá a tekintetem , de mikor láttam ,hogy kezd feszült lenni egyből le sütöttem a fejem .
-Igen .-válaszolt gyorsan .Tudtam ,hogy várja ,hogy a végére érjek.
-Mikor el akartam menni ,megtudta ,hogy ott leszel,na akkor úgyelvert ,hogy  jártányi erőm nem volt . Övvel csapkodott , s fojtogatott . Dorotthy mintha  tudta ,hogy miért nem megyek ,s megjelentek Michelel  az ajtóban . Én a fürdőszobában feküdtem a csempén .Ordításokat hallottam .Egyszer csak cipő kopogás , s láttam ,homályosan Dorotthy arcát .Zokogtunk mind a ketten , s ők hoztak el onnan.Rá pár hétre találkoztunk a diszkóba .Mikor feljöttél hozzám , ezért nem hagytam ,hogy láss a világosabb . Teli voltam még kék zöld foltokkal.-fújtam ki egy nagy levegőt.

-Visszaemlékezés-

-Mi a fenét csináltál vele ?-ordította messze tőlem a legjobb barátnőm. -Hol van ?
Luis röhögésben tört ki ,majd dulakodás hangot hallottam . Túl kell élnem ,hiszen ennél rosszabb is történt már velem .Dorotthy megfog találni ,s elvisznek innen . Közeledtek a léptek ,s közben a nevemet kiabálta ,majd hallottam ,ahogy megtorpan,s zokogásba tör ki .
-Beth itt vagyok . Gyere elmegyünk innen .-guggolt le mellém .-Miiiich!!
Csak bólogattam ,mert nem tudtam megszólalni . Sírni kezdtem , s nem azért ,mert annyira fájt mindenem ,hanem azért ,mert megkönnyebbültem ,hogy elmenekülhetek. Dorotthy óvatosan segített felállni ,de csak nagyon lassan tudtam mozogni . Fájt a levegő vétel , s fájt az egész bőröm . Mich jelent meg a fürdőszoba ajtóban ,aki mormogott valamit ,majd a segítségünkre jött . Úgymond végigfedezett minket ,míg ki nem mentünk az ajtón . Luis arca vérben úszott . Mich követett minket, miután a táskámat is össze szedte . Én pedig csak  pityeregtem,s vártam ,hogy túl legyek ezen az egészen. A liftben a szomszédommal találtam szembe magamat , aki szánakozó szemekkel nézett végig rajtam,majd hagyta ,hogy be sétáljunk . A liftben csak átöleltem Dorotthyt és újra sírás tört ki belőlem .
Négy hét alatt eléggé szépen eltűntek a sebeim már csak egy szivárványos terület volt rajtam . Épp arra készülök ,hogy megünnepeljük a két szerelmes eljegyzését . Két éve nem voltam bulizni , kikapcsolni , vagy csak spontán iszogatni .
-Visszaemlékezés vége-