A Maffia Főnök barátnője

6.

Mikor meg ebédeltünk, elmentünk Mich házába , ami nem sokkal , de kisebb volt Mariano villájánál ,az  őrök pedig ugyanúgy felsorakoztak vagy körbe körbe jártak .Dorotthy először nagyon megszidott minket,amiért nem szóltunk neki ,hogy érkezem , de miután kettesbe maradtunk elmagyaráztam neki , hogy meg szerettem volna beszélni Marianoval , ami Miamiban történt .Szerencsére nem volt haragtartó így kis idő után ugyanúgy csacsogtunk ,mint hogyha el se váltunk volna. Amíg mi beszélgettünk, a fiúk felmentek valamikor az emeletre ,mi pedig ki mentünk a levegőzni a teraszra .Nagyon sok mindent kellett be pótolnunk , sok mindent kellett egymásnak elmesélnünk és persze pár dolgot el kellet magyaráznia a Maffiával kapcsolatban.
Észre se vettük ,ahogy repül az idő .Olyan két óra felé, két fiú jelent meg a teraszon. Felvetették az ötletet ,hogy menjünk el a partra , kikapcsolódás képen , de ebben csak az volt a kivetni valóm , hogy nem volt fürdő ruha nálam, de mivel Dorotthyval folyton cserélgettük a ruhánkat erre gyorsan találtunk megoldást.Miután átöltöztünk a fürdőbe , és segítettem bepakolni Dorotthynak a kocsiba pár cuccot el is indultunk . A kocsiban a fiúk elől ültek mi pedig hátul nevetgéltünk . Miután Mariano leparkolt a strandnál , mellénk ált két másik terepjáró. Először azt hittem , hogy Mariano emberei , de aztán kiszállt egy ötvenes férfi a vezető ülésből , majd felénk sétált ,egy vele egy korú mosolygós hölgy .A férfi nagyon hasonlított a két fiúra így tudtam , hogy ők Mariano szülei . Gombóc lett a gyomromba , mert ha ezt tudom , akkor fel készülök lelkiekben a  találkozásra .Kis híján remegő lábakkal szálltam ki az autóból, majd Mariano mellé sétáltam.
-Biztos te vagy Elizabeth . Annyira jó , hogy végre megismerhetlek .- jött oda ,majd szorosan megölelt a hölgy .
Én úgy szintén . – nyögtem ki nagy nehezen . Hirtelen semmit nem tudtam mondani . Virítottam egy mű mosolyt , de nem tudtam mozdulni .Lefagytam .
"Ez aztán meglepetés a javából . ,,-gondoltam magamban.
- Gyertek gyerekek vár a part . – mosolygott felénk a férfi , aki vélhetően a család feje, majd a kezét nyújtotta a feleségének , s kézen fogva sétáltak el a part felé .
Egyből elkezdtem törni a fejem . Mi lesz , ha lebukunk ? Nem szerettem volna Marianot kellemetlen helyzetbe hozni . Oda sétáltam a csomagtartóhoz , majd vártam , hogy oda férjek .A két szerelmes ki kapta a sport táskát , s ott hagytak minket Marianoval kettesben. Észre vette , hogy ott állok, s töröm a fejem és egy szót sem szólok , csak felkaptam a táskám , amibe benne volt a cuccom , s elsétáltam mellette .Elindultam a kocsi mellett arra amerre a többiek is . Hallottam ahogy csapódik a csomagtartó , de nem foglalkoztam vele , csak sétáltam és közben ezer féle módon nyugtattam magam . Mariano szerint az arcomra mindig rá van írva mit gondolok. Nem sokkal később mellém ért átkarolta a nyakam , s közelebb húzott , majd dörmögni kezdett. A meleg leheletét meg éreztem az arcomon , amitől kirázott a hideg.
- Minden rendben szépségem ?- motyogta a fülembe .
- Miért nem szoltál ? Mi van ha lebukunk ? Vagy ha nem tetszek nekik ?-hadartam el az aggodalmaimat.
- Add önmagad és minden rendben lesz .Imádni fognak! – puszilta meg a fejem .
Felnéztem Marianora , aki mosolygott ezen a butaságon , és hirtelen nekem is jobb kedvem lett . Jó kedvre tud deríteni ha mosolyogni látom , és vajuk be ,hogy igaza volt , nem úgy kezeltük egymást mint két idegen , hanem mint két szerelmes pár . Megpusziltam, majd előre fordítottam a fejem , hogy fel ne bukjak valahol, mert akkor az szép kis  belépő lenne .Mariano szülei már elkezdtek lepakolni az egyik nyugágyra , s minket néztek , majd mosolyogtak . Dorotthy is hozzájuk beszélt , ezért gondoltam , hogy rólunk van szó . Michel már fürdő gatyában ült a napozó ágyán, s hallgatta ahogy a két nőszemély rólunk csacsog. Hol ránk , hol anyjára pillantott, s egy- egy mosolyt is láttam az arcán. Ha már mi vagyunk a téma , akkor adjuk meg nekik amit szeretnének .
- Hát akkor virítsuk a műsort .- nevettem fel , miközben Marianot néztem . Ő pedig felnevetett , majd felém fordította a fejét, s egy gyors puszit nyomott az ajkaimra . Túl gyorsat , még többet akartam . Kellett .Szükségem volt rá , de ennek még nem jött el az ideje.
Mikor oda értünk a többiekhez mi is elkezdtünk le pakolni. Julietta kutakodott a táskájában , amíg Mich és apja valamiről elkezdtek beszélgetni. Dorotthy a fürdőruháját igazítgatta , majd férje ölébe vándorolt.Elkezdtem vetkőzni Mariano mellett , szép lassan de azért nem feltűnően . Mire csak egy halk morgást hallottam . Tudtam minek a jele ez , és hogy pont annyira vágyik rám, mint én ő rá. A szívem kétszeresére dagadt az örömtől , ezért maga biztosan vetkőztem tovább , majd lehajoltam a táskához , s kivettem a naptejet .
- Bébi bekened a hátam ? – mosolyogtam rá ravasz módon .
Mariano persze mindenre rájött , és édes kínzásba kezdett , miközben a hasamra lassan , új heggyel vitte fel a hideg fehér löttyöt . Mikor már alig bírtam türtőztetni magam megfordultam . Mariano ezt az alkalmat is megragadta persze . Apró csókot hintett a vállamra , majd a nyakamra , s a fülembe szuszogott .
" Édes jó istenem most adj erőt."
- Menjetek szobára . – kuncogott fel  Dorotthy .
- Ezt pont te mondod ? – kérdezte Mariano . – Te ülsz az öcsém ölébe .- nevetett fel .
Dorothy válaszként a nyelvét öltötte Marianora .
- Ez nálatok valami szokás , hogy öltögetitek a nyelveteket ? -kérdezte a párom .A szülők kacagtak , azon ahogy civakodtak, mint két óvodás .
- Elég nedves vagy már ? – suttogta a fülembe Mariano .
Megfordultam hirtelen , majd láb újhegyre álltam, hogy  szembe kerülhessek vele ,majd közelebb hajoltam , mintha megakarnám puszilni , de először csak motyogtam .
Ha tudnád milyen helyeken . – a mondat után neki estem Mariano ajkainak ,ő pedig szorosan körém fonta a karját . A csókból csak azért szakadtunk el egymástól , mert már nem bírtuk szusszal . Meg is felejtkeztünk a többiekről .Ahogy végig néztem Marianon láttam , hogy ő is kapott egy kis naptejet . Hirtelen zavarba jöttem , de nem sokáig tudtam ezen gondolkozni, mert Dorotthy megragadta a kezem és a víz felé kezdett el húzni .
- Gyere már , majd este folytatjátok . – nevettet.
Elkezdtünk a víz felé szaladni , mint akik menekülnek valami elől . Egy kis idő után láttam a szemem sarkából,hogy Dorotthy lemaradt , mert Michel elkapta az oldalát , s felkapja a vállára , úgy sétál be a vízbe . Dorotthy ütögette , harapta a hátát , hátha az segít , de semmi reakció nem érkezett Micheltől . Csak sétált befelé magabiztosan , majd egyszer csak hirtelen bevágta a vízbe . Nevettem , miközben én megálltam a víz szélén ,a víz hőfokát ellenőriztem a lábammal. A tenger nyugodt  volt , a parton sok ember tartózkodott  , de csak egy picivel arrébb a bár környékén tornyosultak .A vitorlások ingadoztak a csendes tengeren , ami szinte olyan volt mintha egy festői vászonról jelent volna meg . Hihetetlenül gyönyörű . Pár perc múlva Mariano mellém lépett , mintha ő is megnézné , hogy hideg e a víz . Nem foglalkoztam vele , mert úgy döntöttem , elkezdem magam be vizezni ,ezért lehajoltam ,hogy a kezembe vegyek egy kis adag vizet, s körbe locsoljam magam , hogy ne legyen olyan hirtelen hideg . Egyszer csak egy hatalmas adagot kaptam a vízből az arcomba . Marianora néztem aki csak mosolygott . Tudtam mit kell tennem .
" Édes a bosszú szívem ."
Felálltam és kihúztam magam mint aki megsértődött , majd bentebb sétáltam két lépést a vízbe . Egy hatalmas adag vizet fröcsköltem az áll barátom  felé , akinek hatalmas meglepetés volt a kis színjátéknak köszönhetően .
- Így játszunk ? – nevetett.
- Hogyan ? Hiszen én semmit rosszat nem csináltam , csak viszonoztam a gesztust . – tettem csípőre a kezem miközben nevetgéltem , mert sikerült a tervem .
Mariano csak bólintott egyet , majd elindult felém . Én pedig azzal a lendülettel kifelé a vízből , mert tudtam , hogy majd a vízbe akar nyomni . Mikor kiértem a homokra gyorsabbra vettem az iramot , nehogy elkapjon ,de nem sikerült . Utolért és elkapta a derekam ,majd  pörgetni kezdett  . Két kör után megállt , s megvárta amíg meg tudok állni stabilan a saját lábaimon .
- Ha előlem akarsz menekülni , akkor még korábban kell fel kelned szépségem ,mert te előlem nem menekülhetsz. –mosolygott , majd megcsókolt .
- Egyszer úgy is legyőzlek . – mosolyogtam rá miközben , a két szép tündöklő szempárba néztem .
- Majd meglátjuk .- nevetett fel , mire és rávágtam egyet a mellkasára , s ott maradt a tenyerem nyoma .
Láttam ahogy felcsillant a szeme , ezért kiléptem mellette elkezdtem futni vissza fele a parton . Mariano pedig utánam . Esküszöm, mint két gyerek , úgy kergetett . Egyszer csak elkapta a derekamat , majd alám nyúlt , s felkapott . Elkezdett a vízbe sétálni velem .
- Meg ne merd Mariano .- kacagtam miközben az arcát néztem .
- Mert mi lesz édesem ?
- Azt még ki kell találnom .- nevettem fel .
- Hát akkor nincs mitől félnem .- mondta ki , s már benne is voltam a vízben .
Mire feljöttem a víz alól Mariano már mellettem volt , s nevetett.
A kezemmel elkezdtem fröcskölni , mire elkapta az egyik csuklómat , s magához húzott . A nyakába dobtam a kezeimet , s a szemébe néztem . Vágy csillogott az íriszeiben , s tudtam , hogy ezt ma este orvosolni kell . Neki estem az ajkainak , ő pedig ösztönösen utat engedett a nyelvemnek .Mikor a nyelveink harcba indultak egymás ellen , egyre nehezebben tudtammagam  fékezni , s a lábaimat dereka közé fontam , mire ő felnyögött . Tudtam mit érez .Hátulról megragadta a tarkóm , s úgy tartott , hogy meg ne szakítsam a csókot.Már mikor ott voltam , hogy nem érdekel ki látja , de esküszöm neki esek itt a parton , akkor Mariano elszakadt tőlem , majd apró csókokat hintett az ajkaimra . Szomorú pillantást vetettem rá .
- Tudom szépségem . Én is ezt érzem . – csókolt meg újra .
- Hiányoztál Mariano .- motyogtam .
Te is nekem bellezza ( szépség). – mosolygott rám , miközben végig simított az arcomon .Meg jelentek mellettünk a két gerle pár, s Mariano apja is ,Michel elhívta Marianot úszni ,ezért Dorotthyval megbeszéltük , hogy kifekszünk napozni , ahol Mariano anyja is  fekszik.
- Hihetetlen , mennyit változott két nap alatt.Teljesen kicserélték  . – motyogta Julietta , Mariano anyukája.
- Miért ? – kérdezte Dorotthy .
- Te is tudod , hogy mióta haza jöttetek , azóta állandóan morgott , és rossz kedvű volt .Sőt kifejezetten elviselhetetlenné  vált . De most , ahogy megjött Elizabeth , mintha kicserélték volna . Jó kedvű , kedves , és jól érzi magát . Egy szerelmes férfi .
- Tényleg ?- néztem fel hírtelen .
- Igen szívem .- mosolygott rám Julietta. – Hálás vagyok amiért megmentetted a fiamat. Már azt hittük soha nem komolyodik meg .
Csak hallgattam amiket mond Julietta . Nem tudtam , hogy Mariano ilyen volt ,csak azért mert mi össze vesztük ,és eljött. De ,ha tudná Julietta , hogy nem is vagyunk együtt  ,biztos nem így gondolná.
- Tudod Elizabeth , én tudom , hogy a fiam , nem megjátssza magát , mert akkor teljesen más . Fapofával tud hazudni , de nekem nem . Ismerem a fiaim , és tudom , hogy mind a kettő fülig szerelmes . Ezzel pedig boldoggá tesz, mert én csak ennyit akartam az életbe ,hogy ők boldogok legyenek .
- Elizabethnek pedig mindig azt mondta , hogy nem képes a kapcsolatra .- mondta Dorotthy kuncogva .
- Mert azt hiszi , de szerintem ezzel mind tisztában vagyunk , hogy ez nem igaz . Hús vér ember , és vannak érzelmei , nem olyan kemény ,mint amilyennek mutatja magát , mert vajból van a szíve.
-Remek ember ,sőt . – kezdtem .- Miamiban , feladtam azt , hogy bizonyítsam neki ,hogy igen is jó ember . Aminek a veszekedésünk volt a csúcs pontja . Féltem , hogy mikor ide érek , arra érkezem , hogy talált valakit , aki ide való , aki tudja a szokásokat , aki igazi szicíliai nő .- motyogtam , mikor vissza tettem a fejem .
- Elizabeth ne butáskodj már  . A fiamnak nem egy szicíliai betanított nőcske kell , aki a pénzre hajt , s ezt bizonyította is . Neki te kellesz , hisz melletted jobb ember , és önmaga lehet.
Elmosolyodtam ezen a mondaton.