A személyiséget ajtókkal szoktam jellemezni. Van 6 ajtó.
Az 1. amin be megyünk az ember életébe.
A 2. az amikor egy picit meg ismerjük azt az embert amikor találkoztok és ez az első benyomás. Eddig 2 kulcsod van. A másik 4 egy asztalon van csak nem tudod, hogy melyik zárba illik.
Megtalálod a 3.kulcsot benyitsz ebbe szobába jobban megismered tök jól elvagytok. Ez idő alatt ő is meg ismer téged.
Már csak 3 kulcs vagy.
Megtudod melyik a 4. kulcs be nyitsz. Azt látod, hogy minden poros. De nem érdekel minden egyes szegletét megszeretnéd ismerni. Egy idő utàn már megbánod ezt, hogy bemenntél oda, de még kiváncsi vagy rá. Lassan megismered és kilépsz belőle. Kilépsz és lesöpröd magad.
A maradék 2 kulcs eltűnt. Nem tudod hol vannak. És majd össze roppansz, hogy nem találod őket. Pedig mindenhol kerested. Vissza mész a piszkos szobába. Ott volt egy ágy lefekszel aludni. Másnap felkelsz kimész az asztalon ott van a 2 kulcs. Felveszed az egyiket és megpróbálod az 5-ös ajtóhoz. Nem jó. Vissza mész az asztalhoz ott van a másik kulcs felveszed és kinyitod az ajtót. De nem tudod kinyitni. Bárhogy próbálod nem megy. Vissza mész a 2 kulcsod el rakod, hogy meg legyen. Leülsz és vársz. Vársz a csodára. Ami elfogjönni de nem tudod mikor. Várod azt, hogy be engedjen abba szobába. De nem tudod mikor enged be. Az se biztos, hogy beenged. Téged nem érdekel és vársz ameddig meg nem mutatja.
