Orbitális baromságaink

A tanker bosszúja...

Szintén erről az idióta tankerről lenne szó.

A következő lyukason is ő volt,és persze megint verseket írtunk,de nem róla.

Az óra végén se szó,se beszéd,kitépte a kezemből a lapot amin a versek voltak.

Utána ezt mondta idegesítő hangján:

-Hadd nézzem,mit írkáltok egész órán!?

Én persze nem hagytam magamat,a kezemben szorítottam a lapot,ami feladta a harcot,és a kisebbik fele Zsuzsánál maradt.

Én persze,elkezdtem balhézni,hogy mit képzel magáról,meg mindent amit tudtam a fejéhez vágtam(szót).

Persze csak azért is el akarta olvasni.

Le is vitte Icához(akit szintén utálok) és elkezdték olvasni.

Én nemes egyszerűséggel kitéptem Ica kezéből,és ő meg már elkezdi a dumáját.

-De #vattacukor,hát miért nem olvashatjuk el,mit csinálsz,mik ezek a versek stb...

Nem időztem sokat ott,elhagytam a két utálatos nőszemélyt,és még mindig fortyogott bennem a düh.

És most jön a ,,hisztim"

Mi köze hozzá?

Ő csak azét van itt,hogy lássa,nem kiabálunk,meg stb..

Semmi köze a versemhez,még akkor se,ha írtam róla egyszer.

Ha elakarja olvasni,legalább kérje el(de úgy se adnám oda)

Mire megy egy fél verssel?

Mi ez a hangnem,meg minden?Semmi tiszteletet nem adott,szóval vissza is kapta azt a stílust tőlem

Nem tanár

A lyuksas órán azt írkálok amit szeretnék,hiszen csak az a lényeg,hogy bent üljek

Leszarom mit gondol rólam ez a tehén

Miért mutatja meg másoknak?Ez az én magány ügyem,és nem is adtam rá engedélyt,hogy ott olvasgatsák

És még sorolhatnám a dolgokat,annyira dühös voltam...És most ahogy vissza gondolok megint.

#nutellának is ez a véleménye

Ennyi lett volna ez a düh-kitörős rész,találkozunk a kövi részben, #vattacukor admin voltam.