Real Love ✓

Sötétség!

~Izumi szemszöge~

Minden sötét, egyedül csak Kakeru alakját látom. Ahh mi lesz most azzal hogy betanítsam. Tényleg beleszerettem? Furcsa álmot látok, egy rét ahol egy kisgyerek rohangál, aztán feltünik egy vörös hajú és vörös szemü fiatal srác aki csak úgy ragyog. Mellette pedig egy vállig érő barna hajú, jég kék szemű srác áll aki én vagyok...(?) Mit keresek én itt?
-Kakeru papa. Gyere játszunk.-mondja a fehér hajú kékszemű kisfiú.
-Izumi megfognád nekem ezt amig Ichinoval játszok?-mosolyogva néz rám majd egy csókot ad. Szóval itt vagyunk mi és idősebbek vagyunk, egy örökbefogadott gyerekkel játszik Kakeru. Oho ez annyira édes, kár hogy ez csak egy álom. Azt akarom hogy ez valóságos legyen. Mióta tudok én így szeretni? Ezeket a gondolatokat pillantok alatt kirántja egy éles fájdalom a mellkasomba. Kinyitom a szemeimet majd Kakerura nézek aki az ágyon alszik. Megpiszkálom vörös tincset amik egyszerűen gyönyörűek.
Felemeli a fejét és boldogan rám néz.

~Kakeru szemszöge~

Saeki-san azt mondta hogy valaki maradjon itt Izumival. Mivel én még nem vagyok betanitva én maradok itt vele. Egésznap várom hogy felkeljen de semmi. Még így is zihál és nagyon szakadozottan veszi a levegőt, láza is van és szarul néz ki. Nagyon sajnálom szegényt, mikor már nem tudom nyitva tartani a szemem leteszem ágyára a fejem és elalszok. Kora reggel arra kelek fel hogy valaki a hajamat piszkálja. Mikor kinyitom a szemeimet boldogan nézek Izumira.
-Szia Izumi hogy vagy?-nézek rá aggódva mire ő lassan felül.
-Háth asszem elég jól. Csak fáj mindenem.-sóhajt egyett majd mosolyogva rámnéz én pedig közel hajolok hozzá és gyengéden megcsókolom őt, hajamba túr és nem enged el. Szenvedélyes és egyszerre gyengéd méz izű ajkai pedig csodálatossá teszik elmélyült csókunkat.
Sajnis elkell szakadnom tőle mert így sincs jól és nem szeretném ha csak rosszabbodna az állapota. Így is nehéz neki.
-Kakeru velem maradsz?
-Persze itt maradok amig ki nem engednek téged a kórházból.-mosolygok rá majd megsimogatom az arcát.
-Köszönöm szépen Kakeru.-gyengéden rám mosolyog én pedig leülök.
-Szeretnél valamit? Vagy kell valami a büféből?
-Igen hoznál nekem vízet? Persze simát.
-Persze.-mondom majd lemegyek a büfébe ahol komolyan mondom akkora meglepetést kaptam hogy azt hittem hogy felakasztom magamat.

~Nezumii szemszöge~

Annyira unalmas Izumi nélkül. Beprobálkozott nálam egy párszor Mamoru amit el is fogadtam. Lefeküdtem vele, de nem bántam meg mert vele is jó a szex. Miután végeztem az ügyfelemmel lementem az ebédlőbe ahol Rin és Tsukki újra összekaptak.
R:-Tsukki te idióta farok.
T:-Jé Rin te kis idegbeteg már megint mi bajod van?
R:-Ez mi?-Rin felmutat egy képet amin valaki lekapta, hogy Tsukki lesmárolta Rint amig aludt.
T:-Ezt meg honnan szedted?
R:-Valaki becsúsztatta az ajtóm alá. Kellemesen megleptél.
N:-Kussoljatok már el. Kit érdekel hogy megcsókolt.-felemelem a hangomat majd leülök.
R:-Bocs Nezumii csak akkor is furcsa ezt látni. Énis kivagyok akadva azon hogy Izumi kórházba van és senki se tudott róla hogy van ilyen súlyos betegsége. Mindenki elől rejtegette azt hogy beteg, mégis elválalta a büntetést mert tudta hogy az ő hibája Kakeru szökése.
N:-Tudom de nekem akkor is elmondhatta volna higy van valami komoly baja. Mindegy a lényeg hogy jobban lesz.
R:-Igazad van Nezumii.

~Izumi szemszöge~

Kakeru sokáig elidőzik a büfében. Felkelek és lemegyek a büfébe hogy hol van már. Megrökönyödve áll szemben egy nővel és egy férfival. Megfogom a vállát mire megrezzen egy kicsit és aggódva néz rám.
-Izumi miért keltél fel?
-Mert már vagy 20 perce hogy elmentél.-nézek rá.
-Uhm bocsánat.
-Mi a baj Kakeru?
-A szüleim itt voltak és csak annyit vágtak a fejemhez hogy te élsz még?-ajajj ebből baj lesz gyorsan vissza viszem őt a szobámba majd leültetem az ágyra.
-Nem lesz semmi baj Kakeru mi itt vagyunk neked, mi vagyunk az új családod.-mosolygok rá majd elsöpröm gyönyörű vörös szemeiből, vörösen csillogó fürtjeit.
-Köszönöm Izumi de addig amig bosszút nem állok rajtuk addig nem léphetek tovább.
-Mit tervezel tenni Kakeru?-nézek rá kérdőn.
-Újra elszökök és megbosszúlom amit velem tettek.
-Rendben van akkor énis segítek neked.-mosolygok rá majd a nap hátralévő részében egymással voltunk elfoglalva.

Szép estét mindenkinek. 😍😘💖
Egy rövidebb és egy ici picit unalmasabb résszel jelentkezem de remélem azért olvasható. Akinek tetszett az nyomjon egy vote-ot 🌟 és írja le a véleményét ^^
Szerii van mindenkinek :333