Real Love ✓

Mi Történik?!

~Izumi szemszöge~

Sokat agyaltunk azon hogy hogy álljunk bosszút a családjainkon. Tudom hogy elöbb el kell szöknünk Saeki-santól. Végül is elég bénán de vallottunk egymásnak és járni kezdtünk. Ezt nem szabadna de Kakeru az enyém. Én most rohadtul kisajátitottam őt, ácsi én mégis mióta vagyok ilyen birtokló mániás. Soha nem voltam az, ezt is csak Kakeru hozta ki belőlem.
-Hogy kéne megszökni? Hisz te egy híresség vagy ott.
-Kis butus mégis kinek hiszel te engem innen fogunk elszökni.
-De hisz még nem vagy jól.
-De jól vagyok ne aggódj ha rendesen veszem be a gyógyszereket akkor nem lesz semmi bajom.
-Hmm de ha rosszul leszel bántani foglak.
-Szadista vagy Kakeru?
-Te pedig mazohista ugye cicám.-mosolyog rám majd megsimogatom az arcát és közelebb húzom magamhoz.
-Te Kakeru álmodtam nem rég arról hogy egy réten vagyunk és az örökbe fogadott fiúnkkal játszunk.
-Hmn lehet nincs is olyan messze Izumi.
-Ahh na persze mik vagyunk mi? Szerinted ilyen előélettel mint a mienk adnának nekünk gyereket.-kuncogok majd megölelem őt.
-Ezért kell megjavulni drága Izumi.
-Szerinted menne Kakeru?-nézek rá kérdőn majd megsem várva válaszát megcsókolom őt. Gyengéd még is heves csókjaink közepette elfelejtettük hogy a bosszú és a szökés még hátra van. Miután elszakadtunk egymástól mélyen egymás szemeibe nézünk. Természetesen nem vagyok a toppon hisz nagyon fáj még pár dolog de már sokkal jobb.
-Menjünk.-mire bolint és elindulunk persze eléggé figyelmesek vagyunk, kikerüljük a kamerákat és minden mást. Gyorsan ki slisszolunk a hátsó bejárati ajtón így szinte senkinek nem tűnik fel hogy elmentünk. Tudom hogy kileszünk rúgva az miatt hogy meglógtunk. Jaaj szegény fejemnek ha Nezumii rájön. Mikor odaérünk a vonat állomáshoz kérünk két jegyet Shibuyába és egyett Nahába. Elöször elmegyünk hozzánk utánna meg hozzájuk. Mindketten beakarunk "számolni a szüleinknek hogy milyen jó volt hogy kidobtak meg eladtak. Milyen jó kis bosszút állunk mi rajtuk.
-Fel szálltunk a vonatra és kezdetét vette a hosszú vonat út.

~Saeki szemszöge~

Nem rég hívtak fel hogy Izumi és Kakeru eltüntek a kórházból. Mégis hova mennek vagy mit akarnak elérni.
-Saeki-san mi a baj?-rám néz Rin én pedig probálom beazonositani hogy mit keres itt.
-Miért vagy itt Rin nem dolgoznod kellene?-lehajtja a fejét és halkan beszél.
-Nem és nem is fogok többet dolgozni. Föleg nem úgy hogy szerelmes vagyok valakibe itt.-oké ez megdöbbent de nem szeretném ha elmenne.
-Rin ki az akibe szerelmes vagy?-nézek rá kérdőn.
-Saeki-san az.-oké ez letaglozott.
-Ami köztünk volt az nem volt több puszta időelütésnél.-asszem ezzel feldühitettem mert akkora pofont kaptam hogy sikeresen hátra estem.
-Fordulj fel te barom soha többé nem jövök vissza és téged se akarlak látni, kilépek.-mondja ezt könny áztatta arcával majd kiviharzik a szobából. Ma 3-rom fiút vesztettem el.

~Rin szemszöge~

Gyülölőm Saekit, tudtam hogy csak kihasznált és minden, de annyira rossz érzés. Összepakolom a cuccaimat és kimegyek a pokolból. Egyszer megállit Nezumii de nem nézek rá csak félre lököm és kimegyek az ajtón. Este fele Saeki-san kezd el hívogatni de semmi nem veszem fel. Az eső szakad én pedig tovább sétálgatok,amikor is megpillantom magam mögött Saekit. Elszaladok előle, ő pedig utánnam fut. Miért nem hagy már békén? Nem figyelek és egy óvatlan pillanatban azt látom hogy egy kocsi száguld Saeki felé de én megakadályozom és végül engem csap el az autó. Még utoljára hallom Saeki orditását és elnyel a sötétség.

~Saeki szemszöge~

Mikor látom hogy Rint elüti az az autó, sokkot kapok. Azonnal felhívom a mentőket akik pár perc múlva itt vannak. Újraélesztik, újra és újra és újra. Haldoklik és ez az én hibám. Annyira sajnálom Rin,folyamatosan ezeket mondogatom de nem válaszol nekem. Életemben most először sírok és kérlelem istent hogy ne vegye el tőlem őt. Nem akartam hogy ez legyen,persze hazudnom kellett mert ez a szabály de énis menthetetlenül beleszerettem Rinbe a találkozásunk napján ha ne mondtam volna azt. A francba is. A mentő autó hamar beér a kórházba ahol elválasztanak minket mert meg kell müteni, ezért leülök a műtö elé és várok, vagy 2 órát mire kijön egy orvos.
-Túléli?-sietek az orvos mellé.
-Nagyon súlyos sérüléseket szenvedett és nem tudjuk hogy mennyi ideje van hátra. De jobb ha most elbúcsuzik töle.-Nem erre számitottam,lesokkolova állok még mindig ugyanott és próbálom megemészteni. Rin megfog halni?

Sziasztok hát remélem nem lett lapos és hogy tetszett nektek. Ha igen nyomjatok egy vote-ot 🌟 meg várom a kommenteket és mindenkinek szép napot 😘😍💖