Beesve

2 fejezet - Indulás

- Jól hallotta! - biccentet az orvos - Egy high-tech cég felvenné önt. Évi 1 millodollárba részesítenék.
Alig hittem a fülemnek. John szájtátva meredt az orvosra.
- Mit kéne csinálnom? - kérdeztem lesokkolva
- Azt sajnos nem árulhatom el nyilvánosan. De semmi olyat ami veszélyes lenne! Gondolja át!
- Ez nagyon sok pénz! - mondta izgatottan John - Elköltözhetnénk innen!!! Vehetnénk egy házat New Yorkba és akkor anyával lehetnénk! Egy jó sulit is elvégezhetnénk! Nem éheznénk többet!!! Elkell fogadnod Jenn! - zsongott be John
Össze zavarodva néztem rá majd az orvosra.
- Nem értem... Ez gyorsan jött információ volt.
- Nézze hölgyem. Ha most eldönti hopnap már itt is lesz a gép és indulhat.
Átgondoltam a hallotakat és bólintottam
- Rendben!
Ezután haza is mehettünk a kórházból. Természetesen alig tudtam mozogni de Trixy segített a pakolásban. Nem volt sok cuccom csupán pár ruha meg könyvek. A DVDmetvis elakartam vinni de Trixy lebeszélt róla. A DVDm még aputól kaptam miután lelépet. Volt olyan nap, hogy a megkeresett pénzt csak filmekre pazaroltam. Miután bepakoltam fel akartam venni a kedvenc pulcsim de nem találtam így megajándékoztam a családom egy tini kitöréssel. Erre Trixy is elkezdett vinnyogni, hogy nem vette el. Boldogak lehettek a fiúk a nappaliba.

- Trixy... - vettem egy mély levegőt - Menj kérlek... ÉS NÉZD MEG A SZENNYESBE!! - kiabáltam

- A te pulcsid nem az ENYÉM! - mutatott magára - Nézd meg TE! - bökte meg a válam

- Ha még egyszer így hozzám érsz...- fenyegettem

- Lányok elég! - lépett be Peter a szobába - Jenn te ne stresszej, Trixy meg segítsen egy kicsit és nézd meg a lakásba, hogy meg e van! - nézett Trixy szemébe de az én szemkontaktusomat kikerülte. Pedig már beszéltünk az esetről.

Reggel borzalmasan szomorú voltam. Természetesen így végig sírtam az éjszakát. De meg kellet tennem. Steve is tudta már így holnap haza indul a többiekhez. A bejárati ajtón kilépve hirtelen hátra hököltem mert egy hatalmas fekete méreg drága autó állt előttünk. Itt volt az ideje, hogy menjek.

Freddy és Eddy rögtön körém álltak és megöleltek. Trixy is óvatossan megszorongatott majd Peterhöz léptem. Nem szólt semmit csak megölelt és megsimogatta az arcom amin egy hatalmas fekete folt étlenkedett. Majd Johnhoz léptem és szorosan megöleltem. Nem érdekelt, hogy fáj a sérülésemtől de nem akartam elengedni. John olyan mintha nem csak a tesóm de a lelki társam lenne. Vissza nyeltem a könnyeim és engedtem, hogy a fülem mögé simítson egy kósza szőke tincset majd elléptem tőlük és összébb húztam a farmer kabátom és a kocsi felé mentem. Kiszállt egy hatalmas sötét börszínű melák ember és csak szónélkül kinyitotta a hátsó ajtót. Beszálltam a kocsiba és egy nőt találtam velem szembe. Gézda és magas volt. Ősz haja a vállára omlott és nagy szemeit apró ráncok környékezték. Vékony ajka és telt arca mosolyra húzódott.

- Üdvözöllek Jennifer! - mondta olyan nyugodt hangon, hogy rögtön ellazultam - Nem kell aggódnod a családod pár hónapon belül újra láthat - mondta kinézve az ablakon majd újra rám - Allison Maxwell vagyok. Én vagyok a Tudományos Génállományok egyik vezetője. Engem ért a megtisztelés, hogy érted jöjjek és elszállítsunk épségbe Washingtonba ahol dolgozni fogunk. Kér egy kis teát? - kérdezte megnyomva a kocsi ajtaján egy gombot majd kiemelkedett középen egy kis asztal teás kannával

- Nem köszönöm... - motyogtam a kis asztalt bámulva

- Gondolom rengeteg kérdésed van. Így engedd, hogy felvilágosítsalak. - nyomta meg újra a gombot és az asztalka vissza süllyedt - Mint ezen a kocsin is látszik - mutatott körbe az autóba és akkor tűnt fel, hogy már elindultunk - Minden új. Csúcs tecnológiába dolgozunk azért, hogy a világot újjá és jobbá tegyük! Ezért létre hoztunk egy programot. Bele tudunk embereket teleportálni egy filmbe, könyvbe, zenébe, hogy elhozzanak egy olyan információt amivel segítségünkre lehetnek.! - jelentette ki én meg szentül hiszem, hogy egy perce elállt a légzésem - Ezért vállasztottunk ki téged és még sok másik gyereket mert kibírjátok azt a folyamatot amit ez okoz. Különleges képességnek nevezzük. Ezeket az embereket a cégünk területén helyeztük el szobákba. Külön álló csoportok vannak: Filmesek, klippesek, könyvesek és néha a sorozatosakat egybe rakjuk a filmesekkel. Te Jennifer a filmeseknél leszel ahogyan a szoba társad is és azon belül a Sci-fi, fantasyba leszel. Van a csoportoknak saját klubb területük, bárjuk, játék termük, kajáldájuk minden ami ellazulást jelentet egy munka után. A gépen a szabályokat fogják ismertetni! Van még kérdésed?

- Van...- bólintottam - Honnan tudjuk, hogy melyik információ szükséges?

- Általában a negatív karakterek azok. Kaptok egy adat tárolót amit bele kell szúrni a karakterbe és az információja át jön a mi világunkba.

- Wow! - tátottam a szám és egy éles fájdalom nyilalt az oldalamba így felszisszentem

- A gépen helyre rakunk! - mosolygott Allison

Az út további részébe beszélgettünk az ottani viseletről (szigorúan fehér) és kaptam egy térképet is amit beraktam a táskámba.

A magán gépre felszállva bekellet egy gépbe feküdnöm, hogy egy lézer segítségével meggyógyítsák az oldalam. Addig kaptam egy fülest amibe egy női hang ismertette a szabályokat: