Fogalmam sincs mióta ülhettem a kocsiban. Már néha-néha megakartam gondolni magam, hogy talán rossz ötlet volt beszállni a kocsiba. Liam nem szólt hozzám és ez zavart engem. Harry szavai fájdalmat okozott nekem, de nem akkorát, mint én, neki. Rengeteg gondolat cikázott át a fejemen, hogy talán az a kis kori szerelem valójában szerelem volt-e. Talán akkor ő lemondott rólam és úgy érezte, minden hazugság volt. Mégis, mikor újra láttam Harry-t valami megváltozott bennem és talán amit mondtam neki nem is volt igaz. Lehet még szeretem...Nem-nem ki kell vernem a fejemből! Most csak Calum a fontos.
- Látom nagyon gondolkodsz valamin. - nézett rám a visszapillantóból Liam.
- Miért vezetsz Calumhoz? Miért raboltad el? - kérdeztem fáradtan és tanácstalanul.
- Láttam, ahogy sírva rohansz ki a kávézóból és lehetőséget láttam, hogy téged is magammal vigyelek. - mondta gúnyosan.
- Sejtettem, hogy nem a jóindulat árad belőled. - mondtam ásítva.
- Nyugodtan aludhatsz, még 6 óra van az útból és megérkezünk. - mondta, és mivel amúgy se volt mit csinálnom, így inkább ledőltem aludni.
Másnap reggel
Már megint egy másik szobába keltem fel. Még a végén deja vu érzésem lesz. A falak és a bútorok is egyaránt fehér színűek. Felkeltem az ágyból, majd a ruhásszekrényhez léptem és kinyitottam. Gyönyörű ruhák,szoknyák,nadrágok, pólók és cipők voltak benne. Kiválasztottam egy ruhát ami a legjobban tetszett, majd felvettem.
Odaléptem a tükörhöz és boldogsággal töltött el, hogy még ha el is raboltak, eddig igen jól bánik velem Liam. Hirtelen valaki a tenyerét a szememre tette,mire megijedtem,de amint jobban megéreztem az illatát, megnyugodtam.
- Gyönyörű vagy. - mondta Calum, majd levette a szememről a kezét.
- Hiányoztál. - mondtam, majd megfordultam és kezeimet összekulcsoltam nyakánál, mire lágy csókot lehelt ajkaimra.
- Bántott? - kérdezte, mire nemet intettem a fejemmel.
- Téged? - kérdeztem.
- Nem. - mondta, majd újabb csókot adott, ami el húzódott volna, ha nem lép be Liam.
- Khm. Ha végeztetek le is jöhettek reggelizni. - mondta Liam.
- Gyere menjünk. - mondta Calum, majd összekulcsolta a kezünket és így mentünk le a konyhába.
Remélem tetszett. ^^ Tudom nagyon sokáig nem volt rész és ennek az okát nem igazán tudom megmondani. Egyszerűen csak nem volt kedvem írni. De ez már megváltozott és amint tudom, hozom a következő részt. Jelezzétek, ha tetszett, mert akkor nem tudom, hogy mennyire sikerült jól egyes részek. A helyesírásért bocsi, csak a segítő társamat, most nem akartam ezzel nyúzni.
-
KAMU SEDANG MEMBACA
Akadályokba ütközve [BEFEJEZET]
Fiksi PenggemarAz Elrabolva című könyv 2. évada. Nincs értelme úgy olvasnod, hogy az első évadot még nem olvastad, szóval kérlek olvasd el azt először. Remélem ez is tetszeni fog nektek.