4. rész

289 13 4
                                    

Arra ébredtem, hogy Kalina a hátamat rugdossa.
Dühösen felé fordultam, mert azt hittem ébren van. Hát a nagy lótúrót, úgy aludt mint egy téli álmot alvó medve.

- Kalina, hogy az Isten áldjon meg! Fejezd már abba a rugdosást! - ordítottam

- Mi bajod van? - kérdezték egyszerre az ikrek

- Az, hogy ez itt szét rúgja a vesémet! - emeltem fel a hangom

- Ne ordíts! - kiabált Zsombi

- Te mégis kiabálsz ember - szólalt meg Lara

- Gyerekek!!! Nemár - kiabált Levi

- Najó elég volt ebből! Hány óra? - kérdeztem

- Még csak fél nyolc. - felelte Jonatan

- Nemár akkor gyorsan fel kell öltöznöm - pattantam fel

- Mivan már, csak nem szerelmes vagy? - kérdezte Levi

- Én? Sosem - mosolyodtam el

Felvettem egy neon rózsaszín spagetti pántos felsőt, és egy farmer rövidnadrágot.

Hajamat kifésültem és megkértem Larát, hogy két
ágba fonja be.

Arcomat és fogaimat megmostam majd kimentem.

A levegő hideg volt, és még a szél is fújt.
Fejemet rögtön Domiék haza felé fordítottam.

Nem láttam egy lelket sem, vagy alszanak még, amit kétlek, vagy már futnak. Az utóbbit jobban eltudom képzelni, hisz eléggé hajtják ilyenkor a focistákat.

- Akkor ki a franc megy el a boltba? - kérdezte Jusztin

- Majd megyek én - mentem be

- Oh köszi, akkor vegyél valami jó kaját. - mondta Levi

- Adjatok pénzt és úgy bevásárolok, hogy két napig nem is kell menni a bolt közelébe.

- Tessék itt van ennyi. - tette kezembe a pénzt és én már el is indultam.

A boltba érve szinte mindent vettem.
Mikor kifizettem négy szatyor kellett ahhoz, hogy minden beleférjen.
Najó ezt még is, hogy a fenébe viszem haza?

Lassan elindultam, nagyon nehezen tudtam menni, konkrétan szenvedtem az út szélén.
Néha kicsit megálltam, kifújtam magam, majd újra elindultam.
Mikor már nagyon meguntam, telefonomért nyúltam.
Felakartam hívni Larát, de a térerő egyenlő a nullával.

Basszus most, hogy megyek haza?

- Vigyázz! - kiabált rám az egyik futó

- Elnézést - néztem rá, s ekkor megpillantottam egy mezben lévő férfit.

Ferencváros címére volt a hátam mögött kocogó fiú mellkasán is, tehát Dominik is itt van.
Király láthatja, hogy szenvedek.

- Noa! Hé - kiabált Ádi

- Szia Ádám - erőltettem a vigyorom

- Mizu? - nevetett

- Szenvedek, ahogy látom te is - mutattam rá

- Áh ez csak víz - nézett rám

- Értem - mosolyogtam

- Na megyek, majd beszélünk szia! - futott a többiek után

Tovább haladtam, majd mikor megláttam a ház tetejét, nagyon boldog voltam, hogy végre valahára haza érek.

- Szia - futott mellém Dominik amitől egy kicsit megijedtem, ugyanis elgondolkodtam

Senior Year With Footballer (Nagy D. FF.) ×BEFEJEZETT×Donde viven las historias. Descúbrelo ahora