-Zoé, Dóri!- szólt apa. Aha. Igazából itt lehetett tudni, hogy mit fog mondani.- Ne legyetek mérgesek.- abbahagyta.-Nekem is van barátnőm.
Dóri kifutott a szobából.
Ekkor egy csodás, tényleg egy gyönyörű lány lépett be.
-Sziasztok...vagyis, szia! Én Izabella vagyok.
Izabella. De csodás név. Valami harminc körüli lány.
- Én Zoé vagyok.- mondtam.
Utána játszottunk egy társasjátékot. Nagyon jól éreztük magunkat. Dórit kivéve.
- Megnézem mi van Dórival,-jelentettem ki.
A WC-ben sírt.
- Zoé...- szipogta rámdőlve.
- Hé, amúgy tök rendes. Izabella nagyon kedves.- mondtam, de ez csak rontott a helyzeten.
- De én nem akarom!!!- sírta el magát.
Apát sokkal jobban kedveltük Dórival. De Dóri szerintem felhagyott a gondolattal.
- Én...- szipogta.- Kollégiumba fogok menni.
- Ne butáskodj!-nevettem el magam.
- Na most letöröljük a könnyeket és te is megismered Izabellát.
Hát...
Izabella és én nagyon jól kijövünk egymással. <3
Z
U.i.: Chris és én véglegesen ,, szakítottunk". Bár sose jártunk, azt mondtuk, elfelejtjük ami köztünk történt.
U.U.I.: Kitöröltettem Orsolyával az üzeneteit. Szóval minden jó.:)
YOU ARE READING
Az eper nem esik messze a fától
Teen FictionZoé és Dóri ikertestvérek. De a néhány hasonlóságukon kívül, annyi külömbség halmozódik fel, hogy már alig hívhatók ikertestvéreknek. Dóri inkább mindig a jobb jegyekért törekszik. A legjobb barátaival lóg, amíg Zoé az új fiúval már októberben hivat...
