Good girls \Calum Hood fanfiction HU\befejezetlen

1.Fejezet 'Eső felhők'

Michael szemszög

A kezeim izzadtak, és remegtek. Hiába vártam,  hogy kinyissa az ajtót,  ez nem történt meg. Hm.. Ugyanott van még  pótkulcs? ~kúszott át az elmémen ez a gondolat.
Lassan oda lépkedtem az ablakpárkányhoz és lekaptam róla a cserepes virágot. Telitalálat. A kulcsot a kezembe véve,  visszatértem az ajtóhoz,  majd a zárba illesztettem az előbb megtalált eszközt. A kilincset lenyomva,  elkapott az az érzés,  mikor mindennap ide jöttem haza,  és bekiabáltam,  hogy 'itthon vagyok'.  Csakhát most nem ezt kell kiabálnom.
-I.. Itthon vagy? -megremegett a hangom.  Nem erre a látványra számítottam. Az előszobában teljes káosz uralkodott. A cipőskomód teljesen kiborítva,  a falitükör összetörve a földön, és sorolhatnám évekig,  hogy mi változott meg. A nappali felé haladva szörnyülködtem,  mikor a mellkasomnak ütközött egy apró test. Lepillantva szinte könny szökött a szemembe. Megnőtt. Nem nézett rám,  tudtam, hogy abban a pillanatban ugyanarra gondol mint én. Karjaimat átlendítettem a vállain,  és magamhoz húztam. Orromat a hajába fúrtam,  majd puszit nyomtam oda.
-Megnőttél.-suttogtam.
-Vagy csak te mentél össze. -éreztem a mosolyt az ajkain. A pólóm egyszerűen csak elkezdett átnedvesedni, amit csak egyet jelentett.. Sír. -Hey..  Picúr, ne sírj.  Most már itt vagyok,  veled.-kezdtem el vigasztalni. -Rachel.. Nézz rám.
-Michael.. Hiányoztál.. -szipogva pillantott rám.
-Te is nekem. Összepakoltad a cuccaid?-mosolyogtam biztatóan.

Miután a kocsiba helyeztem a csomagjait, beültem mellé a kocsiba. Izgultam,  hogy a fiúk , hogy fognak viselkedni,  ha meglátják. Kicsit ..nőiesebb lett,  mint a képeken,  amiket mutattam nekik.. Vezetés közben sokat beszélgettünk.  Mesélt arról,  hogy mik történtek míg én apával éltem. Elmondtam neki,  hogy kikkel fog lakni,  és hogy nem kell félnie tőlük,  mert a srácok aranyosak lesznek,  és hogy saját szobája lesz. Az út nem volt hosszabb tíz percnél,  mégis hosszabbnak tűnt. Éreztem rajta, hogy fél az új környezettől. Mikor leparkoltam,  kinéztem az ablakon. Dudáltam,  abban a pillanatban kivágódott az ajtó,  és Luke kirobbant az ajtón. A szőke piercingest követte a legidősebb tagunk,  Ashton. Mögöttük meg lassan kisétált Calum. Nem tűnt valami jókedvűnek. Lukey kinyitotta neki az autó ajtaját,  és rámosolygott. Meghajolt, -csak úgy megjegyzem, nem egyenes háttal, -majd megszólalt.
-Luke vagyok. -vigyorgott féloldalasan,  amivel sokszor ki csábítja a lányokat a bugyijukból. Csak hát egy Rachelre nem hatott.
-Rachel. -hangja nagyon halk volt.
-Luke megijeszteeeed. -Ashton máris rázendített. -Az egyetlen,  és csodálatos,  Ashton Irwin vagyok. -nyújtott kezet,  melyet a tesóm el is fogadott. Kiszálltunk a kocsiból.
-Calum vagyok. -biccentett,  majd bement.

Rachel szemszöge

Az utolsó srác.. Annyira furcsa volt. Sokat hallottam a bandáról,  de Őt teljesen máshogy mesélték el. Sokkal kedvesebbnek,  és vidámabbnak. Úgy érzem gyűlnek az esőfelhők. Legnagyobb bánatomra,  Mikey Őt kérte meg,  hogy kísérjen a szobámba. Aranyos volt,  és elvette a bőröndöm.
-Bocsi,  ha bunkó voltam..  Csak a fiúk felidegesítettek. Nem akartalak megbántani. -szólalt meg halkan. Olyan bársonyos volt a hangja,  szinte csiklandozta a fülemet.
-Miért bántottál volna meg?  Semmi gond,  mindenkinek van rossz napja.-zavartan sétáltam mögötte. Óvatosan elmosolyodtam,  aztán a hátának ütköztem.-Aucs. Kemény a hátad. -simogattam a homlokomat.
-Bocsi. -nevetett fel. -Megérkeztünk.-nyitott be.

A szoba tetőtéri volt. Az ablakpárkány úgy volt megcsinálva,  hogy két,  esetleg három ember is rá tudjon ülni. A szekrények halovány rózsaszínek voltak. A tapéta babakék volt . Lehet hogy már lassan 17 leszek,  de tetszett a szín összeállitás. A szoba közepén egy hatalmas francia ágy foglalt helyet. Lerakta a bőröndöm,  majd kisétált  a szobából.

Calum szemszöge

A fiúk azonnal kérdezősködni kezdtek,  hogy tetszik e neki a szoba és hasonlok. Mindenre készségesen válaszoltam, közben pedig csináltam egy kávét magamnak. Luke egy idő után fogta magát és felrohant,  hogy ő most ismerkedni fog. Nem szóltam semmit,  hisz biztos szimpatikus volt Rachelnek.

Luke már két órája fent van. Idegesít. Nagyon. Michael és Ashton a következő koncertről beszéltek,  néha bekapcsolódtam,  de akkor is ott volt bennem a tényező,  hogy a szőke pingvin imádó,  megint elhappolja a nőket előlünk. Ez olyan mint egyfajta verseny köztünk. Nem sokkal később lejött a srác,  a lánnyal együtt. Leültek egy-egy fotelba,  és úgy folytatták a csevegést.
-Mikeeeey. A tesód lesz a legjobb barátom!- húzta ki magát büszkén.
-Nagyszerű!-kacagott a színes hajú. -Örülök, hogy ki jösztök egymással.
-Én is. -nevetett fel Rachel.
-Calum karót nyertél? -bökdösött Ash.
-Mi? - kaptam fel a fejem. -Bocs, mit mondtál?
-Holnap te viszed suliba Rachelt.
-Miért én?

-Mert korán kelő vagy. 

Kicsit mérges lettem.  Vigye Luke.  Vele legalább jóba  van.