Good girls \Calum Hood fanfiction HU\befejezetlen

3.fejezet

A házba belépve, finom illatok csaptak meg. Luke es Ashton a tévé előtt ültek, a kezükben tányérral, és valami akciófilmet néztek. Akkor Calum játszik konyhatündért. Vidáman beugráltam hozzá, és csillogó szemmel követtem minden mozdulatát.
-Mi készül?-próbáltam leskelődni, de ez nem jött össze, ugyanis elég magas termettel áldotta meg az élet. A hangomra összerezzent.
-Csak egy kis spagetti. Megkóstolod?-tartotta felém a fakanalat.
-Igen!-kezdtek csillogni a szemeim. Nem törődve azzal, hogy éppen Calum kezéből eszek, meg kóstoltam.-Aú!-kaptam a számhoz.
-Megégetted? - mintha aggódott volna.
-Csak egy kicsit. De ez valami Isteni! - hajoltam újra a kezében tartott kanálhoz. Felkuncogott, és átkarolta a vállam. Bár ez az idilli pillanat addig tartott, míg Luke be nem lépett, Ő pedig el nem rántotta a kezét.
-Itt az én Hercegnőm! - szorított magához.
-Neked is szia, Luke! - hiába ölelt Luke, Calum reakciója vonzotta a tekintetem.
Az említett fiú a földet figyelte, valami nem tetszett neki. Talán az ami Luke-al történik. Fél, hogy elveszem tőle a banda tagjait? Én nem akarom, hogy ezt higgye!
Luke átrángatott a nappaliba a többiekhez. Leültem Ashton mellé, Ő pedig a vállamra dőlt. A következő pillanatban elkezdett csikizni, én pedig erre elég érzékeny vagyok, visítva kezdtem röhögni. A hangra még Cal is bekukkantott, valami csúnya dolog juthatott át a fején,mert nem túl kellemes arccal fogta fel a történéseket. Körülbelül tíz percig zaklattak, majd a kiwi szólt, hogy menjünk enni. Van olyan szerencsétlen mint én ? Persze, hogy közé és Lukey közé szorultam. Teljesen zavart voltam, amit a bátyám ki is szúrhatott, mert vetett rám egy "majd beszélnünk kell" pillantást. Ez az, most faggatni fog, hogy mi van velem...
Miután megettük, bevállaltam a mosogatást. Vagyis, hát Calum egész lassan evett, így Ő maradt. Csendben, az óra kattogása mellett tettük a dolgunkat, mikor megszólalt.
-Tetszik neked Luke? - hirtelen köpni-nyelni nem tudtam, kikerekedett szemekkel néztem rá.
-Dehogyis! - emeltem fel a kezeimet.
-Akkor miért néztek így egymásra? - faggatott tovább.
-Mégis hogyan?
-Mint akik mindjárt szobára mennek..
-Calum.. - sóhajtottam. - Luke nem az esetem. Nekem.. Másfajta fiúk jönnek be. Ha érted.. - vörösödtem el.
-Milyenek? - állt fel, a tányérral a kezében.
-Akik nem arra mennek, hogy minél hamarabb gerincre vágjanak.. Most be fogod tudni ezt lányos hülyeségnek, de a romantikus fiúk szimpatikusak. Akik fűzögetnek, meg haza kísérnek, hasonlók. - haraptam a számba, lesütött szemekkel.
-Ilyet nem sokat találsz.-lépett mellém, a mosogatóba helyezve a porcelánt. Teljesen előttem állt, nagyon közel hozzám. Az arcomra pillantott, és villantott egy mosolyt.-Rachel... Gyönyörű vagy. - majd faképnél hagyott.
A szívem kihagyott egy ütemet. Az arcom szép lassan vörösben kezdett úszni, a mellkasomhoz kaptam. Tejóisten, mi van velem?

Calum Hood

Basszus, mekkora hülye vagyok?! Egy napja ismerem, de már ilyeneket mondok neki. Olyan hamar tudok beleesni a lányokba... Mondjuk ez most más. Zavarba jövök, csupán egy apró mosolytól, még ha nem is nekem küldi. Most pedig közölte a pasiideálját, meg azt, hogy neki nem Luke kell. Ekkora megkönnyebbülést se éreztem még. A lépcsőn felfele, sikeresen összekoccantam az említettel.
-Calum! - állított meg. - Beszélhetnénk?
-Mondd. - sóhajtottam.
-Szerintem kicsit kedvesebben kéne bánnod Rachellel...
-Luke! - szakítottam félbe. - Majd megoldom, oké?
-Figyelj, nem azért mondom, hogy kell nekem, mert őszintén szólva, szerintem veled illene össze. Én csak barátot keresek benne. Ha pedig azért néztél rá csúnyán, mert féltékeny voltál, akkor mondom.. Szerintem aranyosnak talál, csak nem tudja mire vélni a hangulatingadozásaid.
-Mi? - döbbentem le. Luke azt mondta egy lányra, hogy nem kezdene ki vele. Várjunk!LUKE AZT MONDTA, HOGY ÖSSZEILLENE VELEM?
-Sok sikert Cal! - paskolta meg a vállam, és tovább ment.
Pár percig csak álltam, majd felsiettem a szobámba. Egy gyors fürdés után befeküdtem az ágyba, de a gondolataim nem hagytak nyugton. Nem tudom mi van velem, de a mellkasom hullámzik, elvörösödöm, az ajkamba harapok.. Megbolondultam.