Michael azóta se volt hajlandó hozzám szólni, így bementem a szobámba.
Körülbelül fél tizenegy lehetett, mikor rezzent a telefonom. Feloldottam a zárképernyőt, és megnyitottam az üzenetet. Meglepődve tapasztaltam, hogy ismeretlen szám, és meg csak nem is az, amiről apám írt.Ébren vagy?
CalumMély levegőt vettem és beütöttem a választ.
Igen...
RachAmint elment az üzenet, a kilincs lassan lenyomódott, és belépett a kiwi fiú. Arcán aggodalom tükröződött, nem lépett be. Mikor látta, hogy felfogtam a jelenlétét, becsukta az ajtót, és az ágyamhoz sétált. Leült, tekintetét mélyen az enyémbe fúrta.
-Jól vagy? Mike mesélt.. - sütötte le a szemeit.
-Egy fokkal jobban érzem magam.. - sóhajtottam. - De nem tudom felfogni ezt az egészet.
-Figyelj, itt vagyunk, és mindig is itt leszünk. - ölelte át a vállaim. - Főleg én. - tette hozzá szinte hangtalanul.
-Hoody... - kezdtem, felkapva a fejem.
-Mondtam már, hogy gyönyörű vagy? - szólalt meg hirtelen.
-Mi? - vörösödtem el.
-Bocs, ez hirtelen jött.. - kuncogott zavartan.
-Eléggé! - kacagtam, aztán a szám elé kaptam a kezem. - Még a végén felkeltem őket!
-Rach..-csúszott közelebb. - Most olyan dolgok járnak a fejemben.. - suttogta, majd tekintete levándorolt az ajkaimra.
- Mint például? - nyeltem nagyot.
-Mint például, hogy mi lenne ha most megcsókolnálak. - harapta be az ajkát.
-Próbáljuk ki.
-Azt mondod? - hajolt közel, szája súrolta az enyémet.
-Azt.
Hoody felemelte a kezét, és eltűrte a tincseimet, majd óvatosan összeillesztette az ajkainkat. Először semmit sem csinált, szoktuk a helyzetet. Amikor ez megvolt, lassan elkezdte mozgatni a száját. Sose gondoltam volna, hogy Calummal lesz a legelső csókom. De őszinte leszek, nem bánom. Az ajkai rettenetesen puhák, és édesek.
-Na, mi fog történni? - suttogta a számba.
-Csókolj meg, még egyszer! - kértem halkan.Calum Hood
Felkuncogtam, és elhúzódtam. El se tudom hinni ezt az egészet! Lehet, hogy nem túl hamar, de ezzel is megvoltam. Már csak valahogy rá kell vennem, hogy legyen a barátnőm. De most eléggé el van havazva, szóval megvárom, hogy mindenből lezárják, hogy el ne vonjam a figyelmét.
-Hé... - kaptam rá a tekintetem. Teljesen el volt pirulva, ez még a sötétben is látszott.
-Ig.. Igen? - dadogott.
-Mikor zárnak le? - terültem el az ágyán.
-Egy hét múlva.. - gondolkozott.
-Akkor egy hét és egy nap múlva randizzunk! - vigyorogtam.
-Mi?
-Hallottad!
-Hát rendben. - nevetett fel vidáman.
-Rachel... - nyeltem egyet. - Jó volt?
-Ca.. CALUM! - csapott meg zavartan a párnájával.
-Tudod, hogy szeretlek! - vihogtam, és meg próbáltam kivédeni az ütéseit.
-Hazudós! - dőlt le végül mellém.A lány hátát fordított nekem, majd felhúzta a lábait. Nem tudtam mit reagálni, szóval közel csúsztam hozzá, és finoman átöleltem a derekát. Aztarohadt! De jó illata van ! Kicsit kókuszos, de mégse.
-Szeretlek. - suttogtam neki, de csalódottan tapasztaltam, hogy már szuszog, más szóval alszik. Nem tudom, mit kezdjek magammal
Hagyjam itt? Na, jó.. Inkább maradok.*Egy héttel később*
Izgatott voltam, ma van Rachel utolsó napja a suliban, a nyári szünet előtt. Holnapra egész aranyos dolgot terveztem, remélem tetszeni fog neki.
*pár órával később*
Nyílik az ajtó.. Majd becsapódik. Rachel hazáért! Kipillantottam az ajtómon, viszont idegesen elviharzott előttem. Gyorsan kiléptem a szobámból, és kérdőn néztem Lukera, aki a lány után próbált sietni.
-Lekapta az a csávó. Az évzáró kellős közepén.-túrt a tincsei közé.
-Hogy mi? - feszültem meg, a kezeim ökölbe szorultak.
-Hallottad. - sóhajtott, majd megpróbált bejutni a lányhoz. Idegesen léptem a szőke mellé, és én is bekopogtam.
-Rach! - szólaltam meg kissé hangosabban, mint terveztem. - Beengedsz? Calum vagyok. - és kattant a zár. Rámosolyogtam a bandatársamra, majd beléptem. - Hallottam, hogy mi történt... - kezdtem.
-Ne is mondd! - idegeskedett. - Az egész, ismétlem, az EGÉSZ udvar minket nézett! Azt se tudtam, hogy mit akart, mikor odahívott magához, erre lesmárol!-fúrta az arcát a párnájába.
-Ennyire nem tud smárolni? - csúszott ki a számon.
-Az addig oké, jól csókol, de nem akartam! - hisztizett tovább.
-Szóval jól csókol... - ültem le az ágy szélére, halkan beszélve. Féltékeny lennék..?
-Mi? - fagyott le. - Calum.. - helyezte magát ülő helyzetbe. Abban a pillanatban kaptam az alkalmon, és magamhoz rántottam. - Mit csinálsz?! - vörösödött el teljesen.
-Kipróbálok valamit! - kacsintottam, majd az ajkaira tapadtam.
Kezeim óvatosan a tincsei közé vándoroltak, finoman meghúztam őket, hogy közelebb tudhassam magamhoz a lányt. Először csak épp, hogy hozzá értem az ajkaihoz, majd finoman végig simítottam a nyelvemmel az alsó ajkát, bejutásért könyörögve. Egy kicsit habozott, majd megadta magát. Lassú táncra hívtam a nyelvét, minden egyes apró részlettel ismerkedtem. Először feszült volt, de a végére elkezdett ellazulni.
-Akkor, holnap legyél kész négyre! - szakadtam el, felpattanva az ágyáról.
YOU ARE READING
Good girls \Calum Hood fanfiction HU\befejezetlen
Fanfiction"-Menthetetlenül utállak,Calum Hood!-sziszegtem könnyes szemekkel. -Mégis miért?-fürkészte az arcom értetlen tekintettel. -Mert akármilyen szarságokat csinálsz, kibaszottul szeretlek." Előfordulhatnak trágár szavak,helyesírási hibák,esetleg 18+os tö...