Good girls \Calum Hood fanfiction HU\befejezetlen

5.fejezet

-Hmmm... - szemléltem a választékot. - Csokitortát!-csillantak fel a szemeim.
-Oké!-kuncogott.Pont sorra kerültünk. - Két csokitortát kérnék. - mosolygott az pultosra, aki majdnem elment abban a pillanatban. Ha értitek. Vetettem rá egy kissé szúrós pillantást, amit még én magam se értettem. - Gyere, üljünk le addig! - fogta meg a csuklóm, majd egy eldugottabb asztalhoz vezetett.
-Láttad a csajszit? Nagyon méregetett. - merengtem el.
-Féltékeny vagy? - szólalt meg hirtelen.
-Mi?.. Dehogyis! - mentegetőztem.
-Hmm, akkor nem zavar, ha befűzöm? - húzta komisz vigyorra a száját, majd a félénk igyekező pincércsajszira biccentett.
-Nyugodtan. - morogtam. Ahogy meg állt előttünk, jobban felmértem. Miniszoknya, és ahogy láttam, egy gombot azóta kigombolt a blúzán. Platinaszőke, füstös, rózsaszínes szemhéjfestés. A száján pedig vörös rúzs rikított. Az élet eléggé megáldotta.. Hood sütije mellé egy cetlit is helyezett, majd rákacsintott, és csípőt riszálva elment. - Megadta a számát?
-Aha, szerintem este fel is hívom. - olvasta el a lapot.
-....
-Rachel. Szerinted azért hoztalak el randizni, hogy egy másik csajt fűzögessek? - vonta fel a fél szemöldökét.
-Mi? - kaptam fel a fejem.
-Igen, én ezt randinak szántam. - fúrta tekintetét az enyémbe.
-Ha szóltál volna, akkor másképp öltözök fel... - sütöttem le a szemeim.
-Rach, tökéletes vagy így is. Mi lett volna, ha ennél is jobban próbáltál volna kinézni? Szerintem itt helyben térdre borultam volna előtted. - nyúlt az asztalon heverő kezemért. Te jó Isten! Calum Hood teljes életnagyságban itt ül előttem, és a kezemet fogva mosolyog rám!
-Nem félsz a paparazziktól? - találtam meg a hangom.
-Ameddig ilyen gyönyörű lánnyal fotóznak le, nekem nincs problémám.
-Hoody! - vörösödtem el.
     Sokáig ülhettünk a cukrászdában, ugyanis mikor kiléptünk, már sötétedett. Cal felvetette az ötletet, hogy üljünk le egy picit a parkban. Messziről már szimpatikusnak találtam a szökőkutat, mert ki volt világítva. Leültem a szélére, és rámosolyogtam a srácra.

Calum Hood

   Ahogy rám mosolygott.. Azt hittem a szívem kiugrik a helyéről. Kezdek igazán kötődni ehhez a lányhoz. Olyan gyerekes, de mégis nőies. Remélem neki sem vagyok közömbös.
-Cal!
-Igen? - kuncogtam. Abban a pillanatba lefröcskölt. - Hé!-ültem le, majd kibillentettem az egyensúlyából, de elkaptam a kezét, hogy ne essen bele.
-Basszus, azt hittem tüdőgyulladásom lesz! - kapott a mellkasához.
-Látod, én még ezt is megelőztem! - kacsintottam.
-Bolond!-nyújtottam nyelvet.
-Leharapom! - fenyegetőzött.
-Nem mernéd! - kuncogtam.
-Kipróbáljuk? - csúszott közelebb. Abban a pillanatban kattanást hallottunk. - Azok a rohadt paparazzit! - suttogta mérgesen. Felpattant, majd a kezemet megfogva húzott maga után. - Takard az arcod!
-O.. Oké!-lehajtottam a fejem. - Cal...
-Ne haragudj.. Csak féltelek. Nem akarom, hogy belekerülj ebbe a hülye sajtós dologba..
-K-köszönöm.
-Sajnálom.. Olyan szépre terveztem ezt a napot. - sóhajtott.
-Szerintem az volt!-mosolyogtam, majd bementem a kapun, Ő pedig követett. Lassan, és halkan fellépcsőztünk, ám mielőtt bementem a szobába, odaléptem a fiúhoz. - Köszönöm ezt a napot! - nyomtam puszit az arcára.
-Én köszönöm, hogy eljöttél velem!-húzott magához, és megölelt.
    Abban a pillanatban hevesebben kezdett dobogni a szívem, kiszáradt a szám. Mi a franc van velem?

Calum Hood

     Gyönyörű napon vagyunk túl. Legalábbis nekem nagyon tetszett. Bár, most reggel eléggé ideges lettem. Hogy miért? Felkerült az internetre a kép, amin olyan mintha meg akarnám csókolni Rachelt. Aztán ahogy tovább lapoztam, az a kép is ott volt, amin a kezét fogom.
-Mikey! - néztem rá. - Sajnálom, én ezt nem akartam... - kezdtem,de közbe vágott.
-Hood, szokj hozzá. Erről nem te tehetsz. - veregette meg a vállaim. - Holnapra lebeszéltek nekünk egy interjút.
-Rendben.. - merengtem.
-Calum.. Jól láttam a képeken, hogy meg akartad csókolni? - a híres Luke huncut mosolya.
-Nem.. Ami azt illeti, szerintem korai lenne még... - jöttem zavarba.
-Olyan udvarias vagy Cal! - karolta át a vállaim Irwin. Lesütöttem a szemeim.
-Csak jól akarom csinálni.

Rachel Clifford

-Csak jól akarom csinálni.
Nos, igen. Erre a mondatra léptem be a konyhába.
-Jó reggelt! - ásítottam.
-Neked is! - jött válasz.
-Mondd, Rachel, tudtad, hogy kint van a majdnem csókos képetek? - vihogott Luke.
-Mi? - ráncoltam a szemöldököm.
-Tudod, a szökőkútnál! - folytatta Irwin.
-Egyáltalán nincs szó semmilyen majdnem csókról! - motyogtam kissé durván.
-Nem úgy gondolták! - karolt át Mike, de én elhúzódtam, és vigyort erőltettem. A tekintetem Hoody-ra vándorolt, nem volt valami vidám. Csináltam egy szendvicset, majd felsiettem. Hangos puffanást hallottam.

Calum Hood

    Amint kilépett a konyhából, idegesen az asztalba ütöttem.
-És, ha megcsókoltam volna? Letagadta volna azt is? - sziszegtem, próbáltam nem koncentrálni a mellkasomat szorító fájdalomra.
-Cal.. Nem úgy gondolta. Csak szívére vette a hülyülésünk..
-Mindegy.. - erőltettem mosolyt. - Úgy tűnik ezt elbasztam.
-Hood.. - aggódnak értem. Nem akarom...

*Másnap *

    Rachel hozzám se szól.. Bár én se keresem a társaságát. Ma idegesen keltem, főleg az interjú miatt. A többiek nyugodtak voltak, bár mintha Mike féltő pillantásokkal illetett volna.
    Az interjú helyszínére sajnos Rach nem jött, nem vállalta be. Pedig a bátyja hívta.. Én pedig örültem volna a jelenlétének.
    Eleinte csak olyan kérdéseket kaptunk, amik a zenékhez fűződnek, meg a koncertekhez, vagy a turnéhoz. Aztán jött a jó része, jobbról balra szerelmi élet. Ash volt az első.
-Van egy lány, akivel eléggé szimpatizálok, de csak ennyit szeretnék mondani. - vakarta zavartan a tarkóját.
-Oh, sajnálattal halljuk, hogy tényleg nem kívánsz többet nyilatkozni!-"szomorkodott" a nő. - Michael?
-Sajnos nekem senkim sincs! - biggyesztette le a száját.
-Luke? Te vagy innen a legnagyobb nőcsábász!
-Azt kell mondanom, egy cipőben járok Mike-al!
-Oh.. Na de Calum! Ezt vártam a legjobban! Tegnap kikerültek Rólad és egy titokzatos lányról képek. Ahogy láthattuk, eléggé bizalmas a kapcsolatotok! - húzta sunyi vigyorra a száját.
-Figyeljen.. Az a lány nem a barátnőm, és szerintem nem is tervez az lenni. Én meg nem szeretném kitenni a sajtó okozta stressznek, mert a kikerült képek miatt, kicsit megharagudott. De meg is értem.. Azt nem értem Mikey hogyan tudta idáig rejtegetni Őt. - sóhajtottam.
-Mikey? Talán veled volt már együtt az a lány? - vájkált tovább, mint egy keselyű.
-Nem, ilyenről szó sincs! - kuncogott Mike. - Az a lány a húgom.
-Wáó! Ezt miért nem tudhattuk meg hamarabb?
-Ez inkább személyes ügy. - nézett a földre.
     Az interjú nem sokára véget ért, így mehettünk haza. Haza érve azonnal levetődtem a nappaliba. Hangos lábdobogás jött az emeletről, majd valaki rám ugrott. Mi.. EZ RACH!
-Rachel.. - kezdtem.
-Köszönöm.-suttogta a nyakamba. Nagyot nyeltem, végül szorosan magamhoz öleltem.
-Na de gyerekek! Ne a nappaliban! - röhögött a bátyja.
-Michael! - vágtam hozzá a kanapéról az egyik párnát. A srácok vihogva átvonultak a konyhába. - Ahj, ezek a fhu...-túrtam a hajamba.
-Ne haragudj, hogy nem szóltam hozzád... - ült fel, így a derekamon csücsült.
-Te ne haragudj, hogy miattam majdnem megszaporodtak az értesítőid. - kuncogtam.
-Chhh! - fonta össze a karjait a mellei alatt, durcásan elfordította a fejét. A tekintetem azonnal vonzotta az a bizonyos mellkastáji rész.
-Rach.. - ültem fel így a lány az ölembe csúszott. - Ne durcizz már! - nyújtottam nyelvet. Csak hümmögött. - Szóval békítselek ki? Biztos vagy te ebben? - vigyorogtam. Kicsit mintha megingott volna, aztán kihúzta magát. Abban a pillanatban a nyakához hajoltam, és puha puszit nyomtam rá. Calum, ezt nem kéne, barátok vagytok!
-Calum! - sóhajtott. - Ezt... Nem kéne.
-Tudom.. - és hagytam, hogy kiszálljon az ölemből.