megromlott barátság /Befejezett/

3.fejezet

Helló emberek !

elmondhatatlanul örülök hogy ennyire tetszett nektek az eddigi történet. 

Hát most itt volna a 3.fejezet, lehet hogy ma még megírom a 4.-t is..... deeee nem ígérek semmit.  

Eren szemszög

-mond ki! Ne kínoz tovább!- bőgök. szememből csak úgy ömlik a könny. megfogja az arcom és maga felé fordítja.

- szeretlek...- mondja és megcsókol.

Elterít az ágyon. Ajkai továbbra sem válnak el az enyéimtől. Mégis mi ez az egész? mi folyik itt? Hogy értette azt hogy szeret? Azt hittem utál erre most kiderül hogy szeret. NEM! Biztos megint csak szórakozik velem.Idióta. Megpróbálom eltolni magamtól. 

-Levi... e...elég.- mondom- hagyd abba. - többé kevésbé sikerül. Ködös tekintettel néz le rám.

-mégis...mégis mi a fenét csinálsz!?- kérdezem kissé kiakadva. Mire ő csak leszáll rólam és az ágy sarkára ül. Arcát a tenyerébe temeti és nem szól semmit. Felülök én is.

-Levi ez nem vicces. Oké hogy te azon vagy mindig hogy én minél szarabbúl érezzem magam de....de ez azért túlzás! Inkább szólógas be nem mintha az annyira jól esne...de...de-elcsuklik a hangom.- ez nem vicces. mi a fene bajod van?

- Már mondtam....szeretlek- mormogja. Komolyan gondolná?- Ezért szakítottam meg a barátságunk és ezért szemétkedtem veled. Nem tudtam a közeledben maradni mert az érzelmeim folyton felülkerekedtek rajtam. Hanji tudott róla. Állandóan azzal basztatott hogy valljam be neked... de... de én nem tudtam, nem akartam féltem hogy akkor undorodni fogsz tőlem.. annál már az is jobb volt mint ami van köztünk. Beszólogatunk egymásnak de legalább egymáshoz szólunk. Hanji azt mondta ad 3 napot hogy bevalljam neked amit érzek...különben ő fogja elmondani

Vall be nekem mindent. Akkor ezért volt olyan furcsa.Válaszomat várva nézz rám. Most mit csináljak? Én nem... nem érzek úgy mit Levi. Szeretem de mint csak barátom. Nem akarom megbántani. Ajjj a fenébe is mit csináljak? Ha nem válaszolok megbántom ha azt mondom neki hogy én csak barátként tekintek rá valószínűleg akkor is. Ha bele megyek ebbe az egészbe akkor....NEM! Azzal csak Levit hitegetném és még rosszabb lenne neki. 

-Értem... - szakítja meg a csöndet Levi. Fel áll ÉS az ajtó felé indul.- ne haragudj.... hogy zavartalak.- mondja végül és lenyomja a kilincset. Gyerünk Eren mozdulj! Ha most nem állsz fel soha többet nem beszélhetsz vele! Állj már fel! Az idő csiga lassúsággal telik mintha csak nekem akarna segíteni. Erőt veszek magamon és felállok Levi után sietek. Hátulról megölelem. 

-Levi. Nem akarom hogy elmenj.- Kíváncsian egyben meglepetten néz hátra. szembe fordul velem.

-Ezt hogy érted? - eltűr egy tincset az arcomból. sóhajtok.

-Nézd...nem azt mondom hogy.... én is szeretlek téged. Vagyis. szeretlek csak....csak úgy mint barátot. 

-Értem....

-Azonban....nem akarom hogy a kapcsolatunk tönkre menjen. Szóval... nem lehetnénk barátok?

- De... viszont. Mit mondtam a közeledben mindig eluralkodnak rajtam az érzéseim.

-Ha...ha nem esel túlzásba ne..nem zavar- dadogom kipirulva. 

- Ezek szerint akkor akár most meg is csókolhatlak? - Teljesen elvörösödök veszek egy nagy levegőt,  becsukom a szemem, bólintok és várom hogy mi lesz. 

Levi szemszög

Annyira aranyos ahogy itt áll előttem hogy muszáj egy kicsit elnevetnem magam. Egy puszit nyomok a homlokára és mosolyogva várom hogy végre kinyissa szemeit. Miután rám pillant még jobban elpirul és elkapja a tekintetét. Megint kuncognom kell hisz annyira édes.