TRY LOVE I. ⟼ afi

20. fejezet

- Ezt beszoptad, Ashy - vihogott Luke miközben beletúrt szőke hajába.

Büszke vigyorral az arcomon, néztem Ashtonra, akit láthatólag ez a kijelentésem eléggé megviselt. Na mindegy.

- De most mi történt akkor? - pislogott kettőt Margaret.

- Semmi érdekes. - vont vállat Irwin.

Biccentettem majd bedugtam a fülemet, bár ezt már megszokhatta mindenki. A srácok közben nagyban társalogtak. Éppen az volt a téma, hogy ki mit tárol az éjjeli szekrényében.Érett, végzős fiúkat ez érdekli. Bravo.

- Nekem, fésű, hajgumi, egészségügyi cuccok, füllhallgató és a telefon töltőm is ott van. - felelte a barátnőm elgondolkodva.

A fiúk értetlenül össze néztek, s egyedül Luke szólalt meg.

- Mit értesz az egészségügyi cuccok alatt? - vonta fel szőke szemöldökét, én pedig unottan fejbe csaptam magamat.

- Tamponra gondolt szerintem, te agyhalott! - oktatta Ashton, Hemmingset és fejbe csapta. - Ennyire nem lehetsz sötét! - rázta meg a fejét.

Luke a szó hallatán elfintorodott és Ashton felé fordult.
- Te, miért vagy ennyire tisztában a dolgokkal? - kérdezte furcsán.

- Van egy húgom, nem egy nővel volt dolgom életem során és mellesleg Haileynek is van az éjjeli cuccosában. - mondta lazán a bongyor.

A mondat végére felkaptam a fejemet arcom feszült mosolyra torzult.

- Te turkáltál a cuccaim között? - kerdeztem tátott szájjal és éreztem ahogy zavaromban vörös lesz az arcom.
- Ashton, mond csak tisztában vagy a magánszféra szó jelentésével? - kiabáltam rá kicsit idegesebben és karba tettem karjaimat.

- Komolyan mondom annyira szórakoztató a folytonos beszélgetésetek. - röhögött fel Michael.

Ashton rám emelte tekintetét.
- Hailey.. - nézett rám vigyorogva és közelebb lépve hozzám ölelésbe vont. Mikey köhintett kettőt mire Margaret csak odaszólt egyet, hogy "kussolj már!".

- Nem! Hagyj békén. - löktem el és szigorú arccal néztem rá. - Kerestél valamit? - érdeklődtem unottan.

- Igen. Vibrátort vagy valamit. - döntötte oldalra a fejét mire Luke szakadni kezdett.

- Paraszt! - kezem a mellkasán csattant.

Margaret és Michael nem sokkal később megint leléptek. Hova sietnek ennyire mindig, de most komolyan?

- Ugye tudod, hogy utállak? - emeltem fel a fejemet a fiúra és felvontam a jobb szemöldökömet.

Ashton jóízűen felnevetett és megsimogatta a hátamat.

- Sose utáltál, tudod, nem lehet engem nem szeretni. - idézte a mondatomat amit még én mondtam neki szombaton.

Arcom megint lángba borult. Ezt nem akartam, hogy ennyire az orrom alá dörgölje ezt az egészet. 

- Hát, hogy ne emlékeznék Ashy, vagyis Ashton. - javítottam ki magamat.

Még sosem szólítottam így. De gáz.

- Mit mondtál? - kérdezte vigyorogva.

- Hogy, hogyne emlékeznék.

- Az után.

- Vagyis Ashton. - motyogtam.

- Előtte.

- Semmit. - hajtottam le a fejemet zavartan.

- Ashy? - vigyorgott le rám miközben hosszúkás ujjaival megcirógatta arcomat.

- Véletlen volt. - mondtam majd  rántottam egyet a táskámon és ott hagytam őket.

Elindultam be az épületbe és az automatánál vettem egy kávét majd elindultam be az osztálytermünkbe. Már elől kiszúrtam Margaretet aki a padon ült és telefonozott. Érkezésemre nem nagyon reagált, úgyhogy csak lazán leültem és előpakoltam fizikára.