Akatsuki | Harume's detour [16+]

3.rész: "Csak jöjjenek már!"

Egy pár perc múlva megjelent Pein és kérette az összes Akatsuki tagot. Engem a szobában hagytak. ><

Nem telt bele 10-15 perc, Kakuzu és Hidan megjelentek a szobám ajtajában.

- Nahát, Csipkerózsika már az ágyban fetreng! Itt is készülsz beájulni? - Mondta, kuncogva.

- Hidan! - Szólt rá Kakuzu.

- Felesleges vissza szólnom neked, Hidan. Fáradt vagyok az ok nélküli vitákhoz... - Mondtam, majd sóhajtottam.

- Chh...- Mondta Hidan majd leült.

- Fura ezt mondani, de ennek örülök. - Mondta Kakuzu, majd elégedett fejjel leült mellém.

Egy pár másodperc csend után, megkérdeztem Kakuzut:

- Hogy hogy most ti vagytok itt?

- Pein azt mondta hogy melletted ébernek kell lenni, ezért a mai napon 2 páros fog rád vigyázni. Mi és Itachiék. - Mondta.

- Te hallod Kisaménak igaza volt a csaj seggével kapcsolatban! - Nevetett hangosan.

- Hidan! Ne kelljen rád szólnom mégegyszer! - Mondta idegesen Kakuzu.

- Kakuzu...én eddig körül voltam véve több száz idegesítő emberrel, egy dolgot megtanultam. Ha foglalkozol velük akkor csak még jobban fel spanolod magad...

- Tud valamit ez a bige'! - Mondta Hidan és nevetett.

Kakuzu sóhajtott egyet, majd megkérdezte:

- Hogy is hívnak? Harume?

- Igen, Harume Kuchesake. - Mondtam, abszolút nem tudtam hogy honnan jött ez a név. De tudtam hogy ezt kell mondanom. Tudom, most hülyének néztek. Ekkor tudatosult bennem, én már itt létezek.

- Gyerekek, jobban belegondolva ez a Pein egy perverz! Össze rakni késő este Kisamét meg ezt a csajszit. Tyhűha, Kisame aztán mesélt pár dolgot.

Kuncogott Kakuzu majd azt mondta nyugodt tekintettel:

- Hidan, szerintem ez nem a mi dolgunk. - Mondta, majd rám nézett.

- Ne gondolj rosszra! Tényleg nincs köztünk semmi! Nem csinálnék s-semmit...

- Én nem is rád gondoltam. - Mondta Kakuzu.

Ennél a mondatnál elakadt a szavam. És csak annyit tudtam kibökni hogy "öhm". De még így is csak azon járt az eszem hogy mikör jönnek már Kisameék???

Egészen addig háborított minket a kínos csönd, amíg Hidan meg nem szólalt.

- Ez kezd egy kicsit unalmas leenniiii... - Mondta dúdolászva.

- Hidan-San...Amiket mondtam, azokat ne vedd magadra. - Jött ki a számból a mondat, amelyet a bűntudat kreált. Majd lesütöttem a fejem.

Hidan csak mosolygott, és egy pillanat alatt mellém került. Nagyon meglepődtem, ezek után a hátamat megpaskolta és azt mondta:

- Nem vagyok én olyan. - Elmosolyodott, és háttal neki dőlt a falnak.

A csend csak még nagyobb lett, de mostmár nem volt olyan nagy az idegesség és a feszült környezet. Kakuzu elővett a köpenye alól egy vastag köteg pénzt, amelyből kivett egy kicsit és újraszámolta az egészet. Egész közel ültem, és a mozdulatsort sikeresen végig néztem. Majd Kakuzu egy megvető pillantással engem nézett, hirtelen arrébb mentem egy kicsit. Ez jött reflexből. Majd Hidan mellett 0 cm-el találtam magam, ő csak rám nézett hogy mi volt ez a hirtelen oda csapódás. Én csak a fejemmel oda biccentettem lágyan, Kakuzu felé.

- Jaaah... - Mondta halkan. - Egyébként sem zavar hogy ilyen közel vagy... - Jegyezte meg, és a tekintete lejjebb indult mint kéne. A rohadt életbe, olyan nagy kivágása van ennek a kimononak!!

- Harume-San! Nem vagy álmos? Kemény napod lesz... Ráadásul neked nem kell fennt maradni. - Nézett rám Kakuzu.

- Nem fáradtam el, azonban ha így szeretnéd akkor nem kell kétszer mondanod. - Kinyújtóztam, és elfeküdtem oldalra. Háttal Hidannak.

- Álmodj szépeket... - Mondta halkan és lenézően Kakuzu.

- Ja...Álmodj szépeket. - Mosolyodott el Hidan.

Nem aludtam, nem tudtam. De úgy tettem mintha azt tenném. Szinte csak 4-5 órája keltem fel, és nem csináltam semmit. Mitől fáradtam volna el? De, nem akartam őket zavarni. Szóval inkább csak tettettem.

5 perc múlva, egy kéz tapintását éreztem a belső combomon. Belsőleg bele borzongtam, de nem mutattam ki semmit. Egyre csak azt éreztem hogy valaki simogatja, nem...mostmár 2 kéz.

- Olyan puha... - Hallottam Hidan lágy hangját. Szinte tudtam hogy ő az!

- Hát...elvégre egy 22 éves lányról van szó. - Szólalt meg Kakuzu. MÉG Ő IS??
De várjunk, 22 éves lennék? Akkor ezért voltam sokkal másabb a tükörben? Én azért egy kicsivel többre gondoltam. Bár elég nagy hülye lehetek hogyha nem vettem észre hogy nőttem, meg hogy sokkal...mondhatni sokkal nagyobbak lettek a méreteim. 😅

Azonban, nem tudtam mit csináljak. Hagyjam hogy ezek itt tapizzanak?? Akkor hirtelen Kakuzu keze eltűnt, és sokkal de sokkal feljebb landolt. Már a testem is bele remegett.

- Ahogy gondoltam... - Hallottam Kakuzu elégedett hangját.

- Ugyeee... - Dudolászott Hidan.

- Shinra...Tensei. - Szólalt meg a pillanatnyi hősöm, Pein. - Épp jókor nem?

Én még mindig mozdulatlanul feküdtem csukott szemmel, mint egy hülye.

- Meg, meg tudom magyarázni! - Mondta Kakuzu kétségbeesetten.

- Ugyanmár Leader! - Szólalt meg Hidan vidám hangon.

- Majd kint lesz elég idő magyarázkodásra.

Azzal Pein, Hidan illetve Kakuzu kimentek.

Gome az ecchi részekért, de hát most ez a lényege egy jó fanficnek. ^^
De, a továbbiakban még több ecchi tartalom következik. ;)