13.rész: A küldetés.

368 33 4
                                    

A délután hamarabb elment mint hittem volna. Kisame még reggel, nem tudom hogy durcából vagy miből, de említette hogy 15:00 fele menjek a szobájukba. Így is tettem.

- Halii! Kisame itt van? - Néztem 'Tachira.

- Nem, most ment ki a mosdóba. - Nézett rám mosolyogva 'Tachi. - Azonban Harume, javasolnék neked valamit. - Intett nekem.

- Valami baj van? - Mentem be a szobába, és becsuktam az ajtót.

- Kisame... Hogy is mondjam... - Vett egy levegőt.

- Ezek után már semmin nem lepődök meg, szóval nyugodtan. - Mosolyogtam.

- Hát, kotonokat pakolászott az aka. köpenye zsebébe... - Mondta erőltetett nevetéssel.

- Hmm... Nem csodálkozok.

- Neked ez ilyen átlagos? - Nevetett.

- Hallottam Hidannel való beszélgetését... Az elmondott mindent. - Sóhajtottam.

- Ohh... - Emelte fel szemöldökét. - Ha jól hallom, Kisame most jön. - Nézett az ajtóra. Ekkor az ki is nyílt, majd Kisame meglátva engem rögtön elmosolyodott. Hiába van köztünk kb. másfél fej magasság, így is imádok fel nézni rá... Mármint, az arcára. XD

- Sziasztok... - Ásított.

- Csak nem álmos vagy? - Nevetett 'Tachi.

- Csak lefárasztottak a hülyék... - Ült le az ágyra.

- Azok mindig vannak. - Öleltem meg állva az éppen ücsörgő Kisamét. Majd Kisame elfeküdt az ágyon, amivel dőltem el én is. Akár a domino lapok...

- Érdekes ezt nézni. - Mosolygott Itachi, az aka. köpenyét keresve.

- Ühüm... - Nyögte ki Kisame, aki az arcában landoló keblemtől nem tudott beszélni. Majd arrébb mentem, és elfeküdtem Kisame mellett, az éppen szabad bal kezemmel pedig átkaroltam.

- A rohadt életbe! Nem tudok egy rohadt kontyot megcsinálni! - Hallottam Zsot az ajtó mögül.

- Miért nem engeded ki simán? - Hallottam Hidant hangját.

- Megnézem Zsot, te addig el ne szökj. - Nevettem.

- Ühüm. - Válaszolt az éppen párnába fejelő Kisame.

Zsoval találtam szembe magam, aki a hajával küszköd.

- Segítsek? - Dőltem neki a falnak, mosolyogva.

- Aha... - Sóhajtott Zso. Majd megfogtam a hajgumit és egy mozdulattal szinte tökéletes kontyot csináltam. - Azta... Te aztán érted a dolgot. - Majd kijött Kisame a folyosóra.

- Csak ügyes kezeim vannak... - Néztem rá Kisamera.

- Igaz! - Nevetett Hidannel.

- Chh... - Kuncogott Zso.

- Gyerekek, nem sokára indultok! - Jelentette ki Pein.

- De még csak 15:50.

- Megváltoztattam az időpontot. - Válaszolt Pein.

- Ahh... Akkor menjünk. - Sóhajtott Kisame. - 'Tachi!! Told ki a pi**ád! Indulunk!

- Hallottam... - Jött ki Itachi, beburkolózva a köpenyébe.

Majd négyen elindultunk... Avar-rejtekbe.
A szállásunktól az k**va messze van. Na de mindegy is, még úgyis hogy sietünk egy éjszakát le kell táboroznunk.

21:12: Full sötét van, inkább, homály.

- Gyerekek szerintem abban a hegyoldalban táborozzunk le. - Javasolta Zso, szerencsére találtunk egy barlangot ahol le is táboroztunk

Amíg gyújtottak, én kimentem depizni a hegyoldal széléhez. Leültem, és csak néztem a semmibe. Majd egy ismerős kéz végig simogatta a hátam, Kisame volt az.

- Gyere vissza... Mindjárt esik. - Nyomott egy puszit a nyakamra.

- Jó... - Sóhajtottam, majd felálltam. Amikor vissza mentünk, Kisame furán nézett körül.

- He? - Nézett körül Zsoékat keresve.

- Ezek meg hova mentek?

- Nem tudom. - Nézett rám.

FLASHBACK:

- Kisame! Érzem pár shinobi jelenlétét!

- Megkeresem Harumet! Addig induljatok el!

FLASHBACK VÉGE.

- Abszolút nem ugrik be hogy hova mentek... - Gondolkozott Kisame, válaszként vettem egy nagy levegőt és már fordultam volna el... Amikor Kisame hozzám bújt. - Addig is kettesben leszünk. - Táncoltak le az ujjai a köpenyem alá.





Áhh... Konnichiwa gyerkőcök! ^^
Mit is tudnék mondani, "And here comes the p*rn". XDD
Hát igen kb. erre kell számítani.:3

Akatsuki | Harume's detour [16+]Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang