Akatsuki | Harume's detour [16+]

20.rész: Ismét váratlanul.

Amíg Kisame a nyakamnál volt elfoglalva, én gyorsan felpattantam. És azt mondtam hebegve:

- Bocsi Kisame... de nem érzem magam valami jól. - Kisame arca mégis derűs volt.

- Öhm... Rendben. Ha te így gondolod... - Fordította el a fejét, eléggé elkámpicsorodhatott szegény.

Eközben én gyorsan kisiettem a fürdő szobába. Ahol megmostam az arcom hideg vízzel, majd útnak eredtem a konyhába. Egy kis vízért. Ekkor szembe találkoztam Kakuzuval:

- Téged látni ilyen "korán"? - Mondta komoly arccal, azonban a mondat mégis vidámnak bizonyult. - Eléggé sápadtnak tűnsz.

- Hát... Korán van. - Vakartam meg a nyakam a jobb kezemmel. Majd sorsán elsuhantam Kakuzu mellett, aki ügyet sem vetett rám. Bár jobb is.

A konyha asztalon meglátva a szépséges kávés termoszt, felcsillantott a szemem. Ekkor elindultam felé, hogy meg is kaparintsam azt. Ekkor meghallottam egy hangot, persze. Az én kis barátosném Zso:

- Miújság veled csajszi? Hát téged látni ilyen korán? - Nyújtózkodott ki.

- Chh... - nevettem - Mindenki ezt mondja? Egyébként semmi különös. Te tudod ki ennek a kávénak a gazdája?

- Asszeeem... Kakuzu. - Forgatta a szemeit.

- Nem hinném hogy bántaná hogyha belekortyolgatnék. Meg amúgy i-

- Mibe kortyolgatsz te bele? - Akadályozott meg Kakuzu a számhoz emeléshez.

- Ooooohh... Hogy ez a te káávééd... Én ezt nem is tudtam. - Mondtam ártatlanul, Zso csak nevetett. Kakuzu kikapta a kezemből a termoszt, és meghúzta erőteljesen azt.

- Bőven ráértek még fel kelni, amin kötelező megjelenni gyűlés az csak délben lesz... - Sóhajtotta.

- Közös reggeli nem is lesz? - Furcsáltam.

- Nem hinném. - Mondta Kakuzu.

Majd mindenki vissza indult a folyosón, én a szobámba bekanyarodva megláttam az éppen alvó Zetsut. Aranyos vo... Nem! Nem szabad erre gondolni!
Oda ültem mellé, és felkeltettem.

- Aludni szeretnék. - Mondta monoton hangon.

- Én meg beszélni. Szóval na, ne szenvedj. - Ültettem fel.

- Mit szeretnél? - Ásított.

- Mi volt ez az egész? - Csillant fel a szemem.

- Ezt kérdezhetnénk tőled is, azt hittem hű leszel Kisaméhoz.

- Ne hivatkozz erre, miközben te kezdted. - Mosolyodtam el kínomban.

- Jól van na... - Mosolyodott el, és vissza zuhant az ágyába. És akár egy kisgyerek, betakarózott úgy, hogy csak a szeme látszódott ki.

- További jó alvást! - Mosolyodtam majd felálltam, és 2 méter mozgás után befeküdtem a saját ágyamba. Ahol könnyen álomba szenderültem.

De nem sokáig.

Valaki zörgött e az ajtót. Nem tudom hogy ki. De valószínű hogy... Hidan.

- Mit szeretnél? - Nyitom ki résnyire az ajtót.

- Ja, csak azt akarom kérdezni hogy Kisame hol van? - Vonta fel a szemöldökét.

- Szerintem a szobájában. - Dugtam ki a fejem a folyosóra eltekintve.

- Te amúgy... Nem kezdesz el készülődnek vagy valami? - Kérdezte Hidan.

- Mihez? - Mosolyodtam el.

- A jelentés. Zetsu biztos hogy tudja, na de nem is magyarázkodom úgy is leszarod. - Mondta nevetve, majd elment.

- Zetsu-san! Te mit tudsz a jelentéses dologról? - Kérdeztem az akkor feltápászkodó Zetsut.

- Jaaa, csak egy dokumentum a szobatársaddal. Hogy van-e panaszod van nincs. De már kész van.

- Oh, megcsináltad? - Mosolyogtam.

- Igen, nem terhellek meg ilyesmivel.

NA GYEREKEK!
FOLYTATÁÁS!
MINDEN HÉTEN 2-3 RÉSZ!
A felvételim sikeres lett. Van időm. És nagy valószínűséggel nem fogom elhanyagolni a Wattpad felületemet se.
PUSZI MINDENKINEK!
❤❤❤