Akatsuki | Harume's detour [16+]

12.rész: Igazság és egyéb.

Kiugrottam az ágyból, és átgondoltam a helyzetet. Ez, ez...EZ MOST KOMOLY??? Villám sebességgel felöltöztem és rohantam ki a szobából. Reflexből ez jött... Berohantam a női fürdőbe, majd a falnak dőltem.

- Ezt nem hiszem el... - Sóhajtottam.

Most másokra nem tartozó tény történt, de... Úgy gondolom ennek lehet köze az incidenshez. A tegnapi estén pont megvoltak a magam bajai, ha érted hogy értem. És ma reggelre már nem volt. Ezt, ez nem lehetséges.
Z-Zetsu, kannibál ugye?

- NEEEEEEEEEEEEE! FÚÚJJJ! - Sikoltoztam mint a sakáll. Erre beszaladt Zso és Konan.

- Úristen Harume! Mi történt?? - Ugrottak rám aggódva.

- Z-Z-Zetsu... - Hebegtem.

- Mi van vele? - Kérdezte Konan. Addigra a fél Akatsuki is ott termett, köztük Zetsu is.

- EZ! EZ AZ IDIÓTA! - Mutattam rá Zetsura. - KISZÍVTA BELŐLEM A VÉRT! - Kiabáltam, és hirtelen csönd lett. Mindenki Zetsura nézett üveges tekintettel.

- Az... Egyik sebedből? - Nézett rám Itachi, kigubbadt szemekkel.

- Nem. - Mondtam olyan hangsúllyal, amit ha valaki hall az tudja: Ez a hang maga a sátán.

- Shinra...Tensei! - Tette tenyerét egyenesen Zetsu pofája elé. És a következő pillanatban... Megint repült a csávó. Bár nem sajnálom.

- Zetsu egy elmebeteg perverz... - Akadt ki Hidan.

- Kisame! Te mit szólsz az incidenshez? - Nevetett Kakuzu, majd körül nézett. De Kisame nem volt ott. - Kisame?

- Hát ez meg hova ment? - Nézett ki az ajtón Zso.

- Dei' szerintem már kezdheted gyártani az agyagot... - Sóhajtott Pein, és kiment.

Az Akatsuki kivonult, és mindenki csak egy hangra lett figyelmes:

- Víz Stílus: SUPER SHARK BOMB NO JUTSU! - Itt már mindenki tudta, Zetsunak ez után egy kicsit több idő fog majd kelleni amíg regenerálódik.

- Én előre kijelentem, ha ez mindennapos lesz... ÉN NEM FOGOK GUMI CSIZMÁT VENNI! - Tette keresztbe a karjait Kakuzu.

- Na mindegy is... Valaki tegyen valamit a két elmebeteggel az udvaron. Ha nem sikerül csak szóljatok nekem. - Jelentette ki Pein, és elment.

- Szóval... Ha jól értettem, Zetsu kiszívta a havi véred? - Borzongott Zso.

- Igen... - Válaszoltam teljes alázattal.

- Jesszus... Ha akarod elintézem hogy ne kelljen vele lenned egy szobába. - Javasolta Konan.

- Már el van... - Ment el mellettünk Kisame zsebre tett kézzel. - Ja igen, Harume... Ma küldetésre megyünk. Délután háromra gyere a szobámba. 5-kor indulunk... - Sóhajtott Kisame és elment.

- Tyűhaaa. - Nézett rám félreérthetően Zso. - Ebből lesz valami.

- Én is attól tartok... - Nyeltem egyet, és Kisame után futottam.

A szobában csak egyedül volt, Samehadát csesztette és pöckölgette.

- Kisame-Senpai! - Ugrottam oda elé, és öleltem meg.

- Már is 3 óra? - Nézett rám, tekintetéből levettem hogy le van eléggé lombozódva.

- Senpai... Sajnálom. - Bújtam hozzá.

- Chh... Mit? - Tolt el magától. - Hogy Zetsu nem normális? - Nézett le, ami pont úgy jött ki mintha a melleimet nézné.

- Hát...legközelebb vigyázok. - Húztam össze magam, bűntudatom volt.

- Mostantól nem lesz ilyen... Mivel te és 'Tachi helyet cseréltek. - Mosolyodott el. Én válaszul csak megöleltem, Kisame ismét fel emelt úgy ahogy voltam, és lerakott az ágyra. Heves csókok után, rám nézett:

- Na de... Most nem csináljuk, jó?

- Jó... - Mosolyogtam rá, és a lábaimmal átkaroltam a derekánál. És így feküdtünk az ágyban.

- Harume! Kisame! - Hallottuk Hidan hangját, aki éppen az ajtót nyitotta. - Öhm... Bocsi ha zavarok, de a ti érdeketekben mondom... A történtek miatt még senki sem reggelizett, most megyünk együtt. És, elég "fura" lenne, hogyha pont ti ketten nem lennétek ott. - Kacsintott, majd állt egy ideig az ajtóban.

Kimentem, majd egészen a folyosó 3/4-éig jutottam. Amikor észre vettem hogy Hidan és Kisame nem jönnek, így hát vissza mentem. És egy párbeszédet hallottam kettejük között:

- Hmmm... Nem sajnállak. És még küldetésre is közösen mentek. Bár én sem panaszkodhatok.

- Fogadni mernék hogy számítani fog arra hogy mit tervezek vele... Mármint, a küldetésen.

- Kisame, nem csalódtam benned. És, milyen?

- Én sem panaszkodhatok... Te is láttad az alakját.   ...és a méretét.

- Formás egy lány az szent, olyan mint Zso...

- EZT HALLOTTAM ÁM! - Tankként bevonultam a szobába.

- Mi se szólunk bele hogyha Konanékkel a dákók hosszáról magyaráztok! - Akadt ki Hidan, Kisame csak a háttérben nevetett. Itt. Mindenki. Perverz. Ezt megtanultam.

- Na de mindegy is... Menjünk reggelizni. - Állt fel, az éppen ágyon terpeszkedő Kisame.

Így hárman elindultunk reggelizni, majd az energia bomba ismét fel tűnt. Zso egy aranyos tigris bukfences öleléssel, illetve egy puszival köszöntötte Hidant.

- Gomenasai. De muszáj volt... - Nézett szenvedélyes arccal Hidanre.

- Nincs semmi baj, nem tudnék rád haragudni. - Adott egy puszit az eredeti gazdájának.

Mi csak Kisameval nyugodt léptekkel elvonultunk, nyomunkban pedig a másik szerelmes párral. Az étkezőben már 6 ember várakozott, köztük Kakuzu, Konan, Pein, Itachi, Sasori illetve Deidara.

- Sikerült átvészelned a traumát, Harume? - Mosolygott rám Sasori.

- Igen... - Sóhajtottam, és helyet foglaltam. Majd megpillantottam egy újságot Kakuzu kezei között. - Mit olvasol olyan lelkesen Kakuzu? - Néztem rá, és csak akkor tűnt fel. Kakuzun szemüveg van?

- Egy cikket, elvileg egy 82 éves vén ember öngyilkos lett. - Sóhajtott.

- Chhh... Még te mondod hogy vén ember? - Nevetett Hidan. - Különben is, tuti van valami zsozsó a dologban különben nem olvasná. - Kacsintott.

- Ha ha ha... - Hangzott el a tipikus gúnyos nevetése Kakuzunak. - Mindenesetre igazad van, a vagyonát a szülő faluja melletti erdőben rejtette el. - Mosolygott és fel nézett.

- Te, szemüveges vagy Kakikám? - Nézett Hidan furán Kakuzura.

- Kérdésedre válaszolva igen. Másrészt, ne hívj Kakinak!! - Hangzott el a felszólítás, amely után heves nevetés hangzott el. Egy kis idő után a többi tag is megérkezett. Köztük Zetsu is, aki leült az asztalhoz de nem evett.

- Na mi van Zetsu? Nem vagy éhees? - Nevetett Sasori.

- Nem egészen... - Sóhajtott. - Már ettem. - Hajtotta le a fejét.

- Mit ettél? - Kérdezett rá Itachi, akinek k**vára nem esett le miről van szó. Mindenki csak egy ilyen "Miért kellett ezt?" fejett vágott.

- 'Tachi, ezt inkább hagyjuk. - Dörzsölte meg két tenyerével az arcát Kisame.

- De hát... Jaaaaa! - Világosult meg a mi Itachink, közben olyan fejet vágva mint a kis Jézus.

- Fhuh b*sszus... - Sóhajtott Zso. Én csak képzeletben elástam magam.

- Félre téve a morbid "senkitnemérdekel" témát, 5 órakkor indul 2 páros + Zetsu. A 2 páros, Itachi és Kisame illetve Zso és Harume. - Nézett ránk Pein, mi csak egymásra tekintettünk egy egyfajta vidám tekintettel.

Rá 5 percre befejeztük a reggelit.