Gyógyító Szépség. Befejezett.

8.rész +18(mini)

Rég hoztam részt... Nézetek ell nekem. Ígérem hozom a többi könyvem is. 😣🙏olvasátok perverzek a könyveimet.

Jimin:
Reggel egy ismeretlen helyen keltem amit nem kicsit furcsáltam. Nem tudom mi történt, de meztelen vagyok és egyedül vagyok.
Volt hogy el ájultam, de nem estek ki dolgok eddig.
Zajokat hallottam igy felkeltem és magamra kaptam a ruhám ami akkor volt rajtam amikor Tae-vel lefeküdtem.
Most is furcsa ez nekem.
Fel keltem és a zaj felé mentem óvatosan. Találtam egy vázát amivel védeni kezdtem magam.

-Mit csinálsz? - kérdezte valaki.
Meg ijedtem igy ugrottam egyet és el ejtettem a vázát.
-Az a kedvencem volt. - hallottam szomorú hangját. - Fordulj már meg.

Lassan csukott szemmel meg fordultam majd lassan nyitottam ki azokat. Tae-vel és kócos halyával találtam magam szembe.

-Hol vagyok? - kérdeztem ilyedten.
-Nálam. - pislogott döbbenten. - Nem emlékszel?
-Nem. - néztem körbe. - Mi történt?
-Nem emlékszel? - húzta össze szemöldökét.
-Nem. - léptem hátrébb.
-És ha azt mondom, hogy... - túrt hajába. - Össze jöttünk és hozzám költöztél?
-Mi? Kizárt! - ráztam fejem.
-Jó ez kamu volt. - ment el mellettem.
-Ne viccelj! - mentem utána. - Mond el!
-Jól van. - állt meg és a falnak nyomot. - De te válaszolj nekem valamiben.
-Mi..ben? - hebegtem.
-Fel izgulsz rám? - kérdezte perverz arccal.
-Nem! - hazudtam.
-Fura. - lépett el.
-Tae válaszolj! - mentem utána mint egy pincsi.
-Mire? - vett el egy bögre kávét és támaszkodott a pultnak.
-Mi történt? - kérdeztem elé állva.
-Rendben. - fogta bögréjét. - El jöttél "Az" után hozzám, majd el ájultál és nem tudtad, hogy ki vagy... És...
-És mi? - fagadtam.
-És... Itt aludtál. - fordult el.
-Biztosan? - kérdeztem hátha el hallgat valamit.
-Igen. - tette le a bögrét. Azt hittem, hogy el törik. - Ne fagass! Emlékez magadtól.
-De Tae?! - érintettem meg karját, igy be ugrott egy jelenet. - Tae?
-Mi van? - rántotta el kezét.
-Biztos hogy ennyi? - kérdeztem újra.
-Biztos! - szorította kezét ökölbe. - Hagyj!
-De... - nyúltam pulcsijához, de újra egy emlék..

"Tae ellötem guggol"?

- Hagyj! - rántotta el kezét. -Mennem kell dolgozni. Te maradj otthon vagy itt... Tök mindegy.
-Jó. - néztem Tae-t.
-Figyelj. - fordult felém. - Tettem néhány gyógyszert az asztalra. Szedd be.
"Bólintottam"
-Éves után. - tette kezét a fejemre. - Majd pihenj.
"Bólintottam"
-Marad hats. - sóhajtott. - De hívd fel Jin-t. Ne aggódjon.
-Rendben. - bólintottam.
-Mentem. - adott egy puszit a homlokomra.

Döbbenten néztem az ajtót, ahol ki ment. Nagyon fura volt ez az egész.
Ugy éreztem, hogy nincs jogom maradni, de nem is tudtam el menni... Valami itt tartott.

Le ültem és vártam. Nem tudtam, hogy mit tegyek egyszerűen nem akartam el menni. Még mindig érzem az ajkát a homlokomon.

-Mit kéne tennem?! - feküdtem az asztalra.

A telefon meg csörent. Fel vettem és bele szóltam.

"-Igen? - vártam a választ.
-Tae? - szólalt meg női hang.
-Nem nem ő vagyok. - lettem ideges.
-Ki vagy? - kérdezte.
-Nem midegy?! - idegesítő a hangja.
-A pasija vagy? - kérdezte nyálasan.
-És ha annál több?! - tettem le. "

Le tettem és megfordultam. Tae állt mögöttem döbbenten.

-Mit csinálsz? - kérdezte és egy szatyrot tett le.
-Ne haragudj. - kértem bocsánatot.
-Mid vagyok?! - lökte meg fejem. - Több miben több?
-Semmiben. - védtem fejem.
-Idióta. - simította meg fejem tetejét.
-Miért? - néztem fel rá.
-Mit, miért? - vette el kezét és vitte a konyhába a zacskót.
-Miért vagy ilyen velem? - mentem utána.

Gyümölcsöket pakolt ki meg egészséges dolgokat.

-Hoztam néhány dolgot. - fordult felém. - Majd egyél.
-Nekem vetted ezeket? - kérdeztem döbbenten.
-Nem csak neked. - vett ki egy almát.

Döbbenten néztem Tae-t ahogy almát eszik, de hirtelen be nyilalt a fejem.
Fejem fogtam és a falnak dőltem.

-Hely jól vagy? - kérdezte Tae.
-Tegnap este.. - fogtam fejem. - Ki elégitettelek?
-Igen. - nézte szemem.
-Te is engem. - pislogtam. - Jól vagyok, de haza megyek.

El mentem mellette, de meg fogta a csuklóm. Csak álltam és vártam, hogy el mondja, hogy épp mit tesz.

-Sajnálom. - piszkálta ujjam. - Nem akarlak itt tartani.. Menj.

El húztam kezem és ki mentem a házból. Nem akarok félre értés miatt maradni....de más ért se.
Haza mentem, de Jin épp akkor lépett ki.

-Jimin?! - nézet ilyedten.
-Hyung. - ugrottam kezeibe sírva.
-Mi a baj? - kérdezte hátamat simogatta.
-Tegnap én rosszul lettem. - kezdtem. - Ki esett néhány óra.
-Biztosan jól vagy? - kérdezte.
-Igen. - bólogattam. - De megint lefeküdtem Tae-vel.
-Mi van? - kérdezte döbbenten.
-Nem tudom. - töröltem szemem. - Hogy mit érzek.
-Érzel? - kérdezett vissza.
-Nem tudom. - ráztam fejem.

Jin be vezetett a szobámba majd ágyba dugott.

Következő nap be mentem a munkába, ahol mindenki nézet. Kérdőn néztem rájuk, de Tae jelent meg. El ment mellettem anélkül, hogy rám nézett volna, de én figyeltem minden mozdulatát.
Gondolatok cikáztak az agyamba addig mig nem kellett hozzá mennem.
Ma is vele leszek be osztva. Be léptem a kor terembe, ahol épp papírokat töltött ki.

+18
-Ülj le vagy ne. - rám se nézett.
-Igy fogsz tenni? - indultam el. - Az után?
-Mit vársz mit tegyek? - ugrott fel és a falnak nyomot. - Mit Jimin?
-Nem tudom. - néztem ajkait.
-Én se. - tapadt ajkaimra.

El engedte kezem igy nyaka köré fontam kezem és csak faltuk egymást.
Be jutást kért amit meg adtam neki amin nem gondolkodott egy pillanatot se.
Az ölébe kapott és az asztalra rakott, majd combom alá nyúlt és le fektetett az asztalra. Az agyam ellenkezett, de a testem nem amit észre is vett és nadrágomba nyúlva kezdte verni farkam.

"Nem bírom.. - mondtam magamban és kezét fogtam le."

-Szeretem az arcot miközben ezt teszem veled. - hajolt arcomhoz.

"Perverz állat. - mondtam magamban."

Egyszerűen nem tudok meg szólalni.
Hirtelen döfte magát belém és fogta be szám.
-Shhh... - kezdett mozogni. - Meg halják.
Bólintottam, de ahelyett, hogy el engedte volna szám nyakam szorította és mozgott bennem. Én szám haraptam ahelyett, hogy nyögnék.
Az asztal nyikorgot ahogy mozgott Tae. Teljesen be van indulva és nem fogja magát vissza. Nem mondom, hogy nem élvezem, de fáj is.

-Tae... - szólaltam meg halkan. - Fáj.
-Bocsi. - lassított.

El vette nyakamrol kezét és két kezem fogta meg majd össze kulcsolta az övével. Éreztem, hogy közel vagyok amit jeleztem is neki.

-Mindjárt... - jeleztem neki.
-Én is. - gyorsította tempót.

Egyszere mentünk el nem kis mocskot hagyva a korteremben.
Fel húztam a nadrágom, ahogy ö is a sajátját.

Ennyi emberek. 😪😪Este van... Ja reggel.. 😂😂

Na de remélem, hogy tetszett? 😅😅
Nem soká hozok részt...addig puszi. 😘😘
Commentxcsillag. 😚😚😚🌌🌌