Gyógyító Szépség. Befejezett.

2.rész

Második rész. Hamar hoztam, de azért hogy aki ide téved jobban be tudjon nézni a storyba. Köszönöm, ha ide tévedsz ebbe a kis VMIN könyvbe. 😍💞💖💙

Dr. Tae:
Miért kell minden hol megjelennie. Én harcoltam azért, hogy ilyen posztra jussak.
Erre a főnököm rám bízza, hogy tanitsam be. Tegnap jelent meg először nem tagadom, hogy jó orvos és ezt mondtam neki is.
Kb egy éve lehetett az, hogy először láttam meg. Nem tagadom először tetszett mert nem tudtam, hogy ki is ő. 
Az apja is egy híres orvos volt az anyukája....hát ő is. Így el terjedt az a pletyka, hogy "Biztos a családja miatt lett ilyen jó orvos. A nyakába  hullott a szerencse." Egy idő után kezdtem el hinni, hisz egymás után zsebelte be az elismerések mig én csak fejmosást kaptam.
Egyre jobban kezdtem utálni és utálni... Erre ide jött az egyetlen helyre ahol voltam valaki.

Be értem a munka helyemre reggel igy azt hittem, hogy az első vagyok, de nem nem én voltam.

-Jó reggelt. - hajolt meg Jimin.
Nem válaszoltam, csak el haladtam mellette ö meg jött utánam.
-Figyelj! - fordultam felé. - Hagyj békén!
-Nem lehet. - követett.
-Nem lehet, nem lehet. - gunyoltam ki. - Nem unod még?!
-A két kedvenc orvosom. - jelent meg az igazgató.
-Jó reggelt. - köszönt Jimin.
-A legelső nap nem doblak a mély vízbe. - beszélt hozzá.
-Nem müthetek? - kérdezte Jimin.
-Gyerekekel kell foglalkoznod. - vezetett minket a gyerek osztályra. - Dr. Kim.
-Igen? - kérdeztem.
-Itt maradsz Dr. Park-al. - adta a parancsot.
-Mi van?! - akadtam ki.

Ezután a napom Dr. Park-al töltötem. Isteni volt(gyunyolodva).

-KÖVETKEZŐ!? - kiabáltam ki.
-Nem muszály itt lenned. - szólt hozzám Jimin.
-Muszály. - mondtam semlegesen.
-Gyere. - mondta a kislánynak. - Csüccs fel.

A kislány fel ült, de vagy engem vagy Jimin- t nézte.

-Mi a panasz? - kérdezte Jimin lágy hangon. - Baj van?
-Dr. Úr. - nézett Jimin- re.
-Igen? - kérdezte mosolyogva.
-Mind két Dr. nagyon szép. - nézett engem meg Jimint is.
-Aranyos vagy. - csípte meg az arcát.
-Igen az vagy. - szólaltam meg én is.
-Nyisd ki a szád. - mondta a kislánynak, de nem akart szót fogadni. - ÁHHHH. Nyisd ki.
-Nem. - rázta a fejét. - A torkomra megy, fájni fog.
-Dehogy is. - nevetett Jimin. - Figyeld.

Jimin fel ált és felém sétált. Szemöldökömet össze húztam Jimin közeledése miatt.

-Mit csinálsz? - kérdeztem halkan.
-Kérlek. - fogta meg arcomat. - A kislány miatt.
-Jól van. - nyitottam ki szám.
-Látod nem fáj. - nézett a kislányra.
-Semmiség. - mondtam a kislányra nézve.

A kislány végül kinyitotta a száját és kapott egy cuki matricát és egy nyalokát na meg tőlem és Jimin-töl egy-egy puszit.

A nap véget ért így a rendelések is. Nagyot nyújtottam Jimin meg ásítot.
A szekrényben pakolásztam mikor újra ásitot egy nagyot. Fejét hátra vetette és közben végig húzta ujjait a haján.

Az ajtón kopogtak.
-IGEN?! - kiabálta Jimin a székből.
Az ajtó kinyílt és egy ápoló lépett be.
-Dr. Kim Dr. Park. - lépett beljebb.
-Jó estét. - mosolygott Jimin a lányra.
-"Play boy. - mondtam magamban, ahogy Jimin-t néztem."
-Kérhetnék egy kis segítséget? - kérdezte a lány.
-Mi lenne az? - kérdeztem.
-Tudnátok helyettesíteni? - kérdezte.
-Persze. - mosolygott Jimin a lányra.
"-Play Boy. - ismételtem meg megint magamban."
- Én amugy is be vagyok osztva. - zártam be a gyógyszeres szekrényt. - Szóval Te Jimin haza mehetsz.
-Kizárt. - nézett rám.
"-Mivan? - kérdeztem magamban, ahogy a velem egy idős fiút néztem."

~később ~
-Miért nem mentél haza? - kérdeztem Jimin-t.
-Unatkoznnál. - rántot egyet a válán.
-Velem kell igy holnap is lenned. - sétáltunk a folyosón.
-Engem nem zavar. - sétált előttem.
-Nem? - kérdeztem döbbenten. - Miért?
-Tudod. - kezdett bele előttem sétálva. - Nem vagy olyan gonosz.
-Veled igen. - kezdtük az ellenőrzést.

A kortermekben minden rendben volt. Akinek baja volt annak segítettünk.

-Éhen halok. - ált meg a folyosó közepén.
-Puhány. - mosolyogtam háta mögött.
-Nem, csak éhes. - fordult velem szembe.
-Gyere. - kerültem ki.

Be vittem a konyhába és adtam neki a kajámbol. Nem bírom, de tudom hogy érez.

-Köszi Tae. - ült a székben.
-Nincs mit. - nyeltem le a maradékot. - De ne hidd, hogy változik valami.
-Tudom. - harapott szájára. - Tudom.

Fel ált és kiment, de hírtelen vissza rohant.

-Tae Hyung. - ált meg az ajtóban.
-Mi az? - kérdeztem.
-Baj van. - fogta meg csuklomat és húzott ki. - Gyerünk!

Ki húzott az ajtóhoz, ahol egy terhes nő és férje ált. A nő szenvedett, fájásai voltak.
Hoztunk egy tolo kocsit és egy nyugodt korterembe vittük. Meg vizsgálva kiderült, hogy kb.két napja még van, de be jöttünk ellenőrizni egész este.
Ahogy kint ültünk fáradtan Jimin felé fordultam.

-Miért nem magad intézted a dolgot? - kérdeztem.
-Szüléssel még nem volt dolgom. - hajtotta le fejét fáradtan. - Kicsit beszartam.
-Ohhh... - mosolyodtam el.

Ebben a pillanatban volt valami amiben jobb voltam. Így nem volt véletlen, hogy mosolyogtam.

Az este további része csendben telt, igy reggel készültünk haza menni.
Bent az öltözőben mákomra Jimin mellett van majdnem a szekrényem(gyunyolodva) .
Háttal ált, de igy is láttam, hogy sokkal izmosam nálam. Nem is tűnt fel, de túl sokáig néztem. Nyujtozkodot egyet igy háta meg feszült. Nem mondom, hogy nem pont a tipusom, de az elenségem is.
Meg nyaltam szám és hátat fordítottam. Én még le se vettem a felsömet. Le húztam magamról és a nadrágomat is levettem. Hírtelen egy apró nyögés jött a hátam mögül. Fejem hátra fordítottam, de csak Jimin ált nekem...már nem háttal. A szekrényben kutatót.

"Ez fura volt. - mondtam magamban. - Mi volt ez a hang? Halucinálok?"

Magamra kaptam ruháimat és be is fújtam magam. Gucci órámat magamra raktam, enyhén hajamba túrtam és fel vettem napszemüvegemet. Nem szerettem volna, hogy karikás szemeimet lássák a folyosókon.

Ki lépve az utcára meg csapott a friss levegő. Mélyen magamba szívtam, ahogy Jimin is.

-Köszi az estit. - simított derekamra és el ment mellettem.
-Szívesen? - jött ki hírtelen kérdésnek, ahogy zavartan néztem a távolodó alakját.

A kocsimhoz léptem majd be száltam és haza indultam. Útközben még láttam Jimin-t, ahogy el haladtam mellette a kocsimmal. Kérdések suhantak átt fejemen.

"Mi volt az a hang? Miért érintett meg? Mit tervez? "
-Kdpzelödök?! - suttogtam magam elé.

Remélem, hogy tetszik. Ha igen jelezd kérlek. Commentelj nyugodtan és csillagoz is. 😘💞💖💙💋💕