Dorothy Gray Kentucky egyik átlagos munkalovasa, de egy nap teljesül a vágya és zsoké lesz. Vajon saját lovára sikerül felülnie és versenyezni-e vele?
(JÚNIUS 29 #21 HELY NOVELLÁBAN
JÚLIUS 30 #13 HELY NOVELLÁBAN)
Minden olyan jó volt aznap. És végül szerencsére jó is maradt🤗. Na de kezdjük az elején. Reggel villámlásra keltem de szerencsére elmúlt hamar. Felöltöztem jó vastag ruhába majd lementem reggelizni. -Szia. -Szia drágám.-köszönt anya. -Mi a reggeli? -Rántotta. Reggeli után fogtam a kobakom és a pálcám majd elindultam ki. -Itt vagyunk!-kiabált már messziről apa. -Hogy hogy? -Felnyergeltem hogy ne veszítsünk vele sok időt. Bólintottam majd felszálltam. Gyorsan felhúztam a kengyeleket majd elindítottam Zivatart. Nem mentünk gyorsan hisz nem akartam túlságosan meghajtani. Ügettünk pár száz métert majd vágtáztunk 200 métert. Nagy sokára visszatudtam fogni lépésbe. Visszasétáltunk apához majd leszálltam Zivatarról és apa kezébe adtam a szárat. -Elrendezed amíg elpakolom a cuccait? -Igen. Gyorsan elpakoltam a nyergét meg ilyeneket majd felmentem a szobámba átöltözni és már indultunk is. Siettünk ahogy csak tudtunk. 30 percel később már a Kincsem Parkban voltunk. A hely láttán összeszorult a szivem. Nagyon hiányzott Pirkadat. Inkább gyorsan megráztam a fejem majd kiszálltam a kocsiból és hátra mentem a lószállítóhoz. Lehoztam Zarándokot majd bevittem a neki kijelölt boxához. Apa elment szólni hogy megérkeztünk. Addig én bent ültem a boxában. Néhányan végig mentek megnézni a lovakat. Egy nő feltűnően sokat álldogált Zarándok boxa előtt. Már nyitotta volna a box ajtót amikor felálltam és megkérdeztem hogy mit szeretne. Biztos hogy megijedt mert egy nagyot ugrott hátra majd elfutott. Nem tudtam mire vélni ezért visszaültem arra a bálára amin eddig voltam. Nem sokára apa visszaért. Elmeséltem neki hogy mi történt. -Hm. Ez furcsa. Mintha valahonnan ismerné őt. -Igen. Én is így gondolom. De vajon honnan? -Az sajnos én sem tudom.-rázta meg apa a fejét. -Mindegy. Valaki mindig legyen vele. Én most itt maradok. Majd hívlak ha kellesz jó? -Oké.-bólintot majd elment. 2 óra múlva apa visszatért. Én pedig elmentem öltözni. Hamar kész lettem szóval elmentem a nyergelő területre meg nézni hogy hogyan haladnak. Mivel még sehogy sem áltak elmentem a többi zsokéhoz. Nem sokkal később már hozták Zivatart akire apa fel is dobott. Megfogtam a szárakat majd elindultunk bemelegíteni. Bemelegítés után szóltak hogy menjünk a startgéphez. Apa végig bíztatóan mosolygot. Már amikor láttam. Éreztem hogy Zivatar is épp úgy izgul ahogy én. Megsimogattam a nyakát majd odaléptünk. Az egyik munkás bevezetett minket majd vártunk. Az egyik lovat kizárták mert nem akart bemenni így csak 6-an indultunk a kvalifikáción. Vártunk még pár másodpercet és elindult a verseny. Zivatar előre akart menni de nem engedtem. A végén maradtunk. Majd az utolsó pár száz méteren elindultunk. Sorra hagytuk le a lovakat. És nyertünk!
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Mivel elég nagy volt a sár mert az éjszaka esett jó koszosan mentünk le a pályáról amit apa meg is jegyzet. -Jó koszosak vagytok.😏 -Tudom. Sokáig voltunk sereg hajtók😊
Sziasztok. Itt lenne az új rész. Remélem tetszik. Ezt valószínűleg már akkor fogjátok látni mikor én a táborban leszek. De megpróbálok nektek ma (szombaton) megírni még 2 részt hogy ne unatkozzatok. A következő részben találkozok addig sziasztok😍😘
