Benyögések

1.4K 219 24
                                        

Az első kettő gyerekszájból hangzott el.

Négy év körüli kislány, az anyukája ilyen autós kocsival hozta, odaértek a kasszához és megkérdezte, hogy segít e neki kipakolni. Kishölgy, lévén mezítláb volt, kimászott az autós részből, be a kosaras részbe és nekiállt pakolni. Aztán mondja az anyukája, hogy a banán a másik részen van ne felejtse el (az ülés mögött van egy kis perem a rácsos rész előtt). Kislány nyújtózik.

Én: El fogod érni?

Kislány: Igen, hosszú már a kezem.

Én: XD

Két-két és fél éves kislány, általában úgy szoktak érkezni, hogy hercegnő módon apuci nyakába vagy karján ül. Vettek tic-tac-ot, ami a szalagon volt hátrébb. Kislány előredől és felveszi az egyiket, majd megrázza. Apuka szól neki, hogy vissza kell tenni, hogy a néni be tudja ütni (áll a hátamon a szőr a nénitől, de hát neki már tényleg az vagyok). Kinyitja a kis tenyerecskéjét és a tic-tac a szalag elején köt ki, de nem ám pár centiről, hanem közvetlen abból a magasságból ahol apu karján ült.

Kislány: Odaejtettem.

Én: XD (kis cuki)

Apuka: Hát sokkal inkább odaba... odadobtad.

Harmadik beszólás egy anyukáé. Állnak a sorba és faggatja a kislányát (14 év körüli).

Anyuka: na xy-nék voltak a koncerten, amire te is el akartál menni?

Kislány: Milyen koncerten?

Anyuka: Hát tudod, akiket mondtál... Döglött pénz.

Kislány: Döglött pénz?

Én: ... XD

Anyuka: Igen, Döglött pénz, vagy nem így hívják az együttest?

Kislány: Az Halott pénz!

Anyuka: Nem mindegy? Ugyan azt jelenti.

Én: XD (KO)

Negyedik beszólás az én érdemem. Ülünk a kolléganővel és három diákkal a kasszasoron, sehol senki, dög unalom. Kolléganő úgy dönt, hogy nem üldögél, összeszedi a visszárukat és elviszi őket a helyükre. Odaszól nekem.

- Van valamid?

- Herótom, az van. Amúgy nincs.


Férfi kolléga, vásárolt és odalépett, hogy kérjen még egy fehér szatyrot.

K: Csak, mert nem vállalom a tepsi épségét, amíg hazaérek.

Én: Vettél tepsit? :D (fordultam hátra, mert onnan lépett oda)

K: Francba, megint elrontottam... amúgy nem.

No CommentOù les histoires vivent. Découvrez maintenant