Nem az nagyon öreg, inkább olyan 62-72 közötti, egy kisebb szatyorra való cuccot vett, két-három félve felvágottat is. Az egyiket elengedte az a címke, amivel lezárják.
V: Elengedte, most hogy vigyem el? (közbe scanneltem és gondoltam adok neki zöldséges zacsit) Nincs olyan ragacsa?
Én: O.o (már miért lenne nálam olyan? közben odaraktam neki a zacsit) Nincs.
V: Visszamegyek egyért (zacsi figyelmen kívül hagyva)
Én: Rendben, csak tessék kifizetni, hogy nekem addig ne álljon itt a sor.
Az öreg nem válaszolt, szöszölt, meg próbálta leragasztani, sőt közbe nem is fizetett. A baromi hosszú sor meg állt.
V: Áh mégse megyek vissza.
Én:...
Azzal nekiállt kinyitni a zacsit, nagy nehezen beletette, mikor megkérdeztem, hogy segítsek semmit se mondott. Utána még eltökölt egy keveset a pakolással, mire aztán hajlandó volt fizetni és távozni. Gyanítom rajtam akart bosszút állni, hogy majd én várok rá, és kerülök kellemetlen helyzetbe, amiért a pultos nem jól ragasztotta le. Csak hát azután, hogy megkértem fizessen, ha azt mondja nem, a mögötte lévők lehurrogják. Szóval inkább eltöszörgött, de hát ezzel csak önmagát minősítette, nem engem.
Nem értem miért volt ez jó neki, de részemről no comment.
YOU ARE READING
No Comment
HumorKereskedelemben dolgozom. Kasszában. És hát vannak érdekes vásárlók. Nem ígérem, hogy minden nap, de fogok feltölteni ide, igazi gyöngyszemeket. Nem lesznek hosszúak, valami csak egy mondat, de az is elég... A címet pedig szerintem egyből érteni is...
