A L B Í N Ó | ✓

HETEDIK

• Hetedik fejezet •

E P E R

• M á s n a p ( s z o m b a t ) •

- Hányra jössz haza? - dől apám a szobám falának. Ma este megyek el a többiekkel biliárdozni. Úgy beszéltük meg, hogy Pesten a kilenckerben leszünk egy kocsma szerűségben.

A nagy tükröm előtt állok, és megnézem magam. Egy világos, szakadt Boyfriend stílusú farmert viselek, hozzá egy babakék szellős pólót, aminek a jobb oldalán, a mellemnél egy vörös rózsa van varrva.

Hajam befontam, a sminkem picit erősebb.

- Nem tudom - vonom meg a vállam. Apa megrázza a fejét.

- Legkésőbb éjfélkor legyél itthon. Amúgy is nem tetszik nekem, hogy egyedül buszozol majd. Főleg azok után, amik most történnek.

- Nem lesz semmi baj. A megálló pont a kocsmával szemben van - forgatom el a szemem. Apa arca aggódó marad.

- Írjak, ha oda érek, és amikor indulok haza? - kérdem.

- Örülnék neki, igen - bólintok, majd az órára pillantok.
Fél nyolc van, nyolcra beszéltük meg. A busszal félóra mire oda érek.

- Na, akkor indulok - nézek apámra, a kis fekete táskám után nyúlok, majd apám után én is kilépek a szobámból.

Miután leértünk a földszintre, még gyorsan bemegyek anyuhoz a nappaliba, hogy elköszönjek tőle.

Amikor beballagok, Ella rögtön körbe ugrál.

- Puppy! Anya elmegy. Este jövök - adok kutyámnak egy puszit. Aztán anyához megyek, aki a hatalmas fehér kanapénkon elnyúlt. Kezében egy könyvet szorongat.

A fekete szemüvegét most kivételesen hordja. Ezenkívül nem a dolgozós, drága és elegáns ruhadarabjait viseli, hanem egy szürke mackónadrágot és egy fehér pólót, ami amúgy apué.

- Indulok - közlöm velem. Anyu felül én pedig lehajolok hozzá, hogy utána egy puszit nyomjak homlokára.

- Oké kincsem. Vigyázz magadra. És kérlek ne igyál! - emeli fel mutatóujját. Felnevetek.

- Nem iszok. Ismersz. Éjfélre itthon leszek! - kiáltom még mielőtt kilépnék házunkból.

Gyors léptekkel a fehér kapunkhoz lépek, majd kisétálok az utcára.
Fekete bőrdzsekim melegít, Nike cipőm talpa a betont tapossa. A kis táskámból előkapom a mobilom és a fülesem, bedugom őket a fülembe, majd elindítom a zenét.

Míg a buszra várok felmegyek Facebook-ra, ami a tegnap történtekkel van vele.

Nagy Barnabás

Vladimir Shibanov

Gilberto Ferro

Rögtön ezek a nevek ugranak szemembe. Drogbárók, hogy nem nevetek! Ez Magyarország, itt nincs ilyen. Mese habbal. Ilyen csak a filmekben és a könyvekben van. Max még Mexikóban. De biztos nem Magyarországon.