12 - Donovan

985 57 0
                                    

Egész nap Stiles-szal voltam. Délután náluk tanultunk és... csókolóztunk. Az apukája még nem volt otthon. Már sötétedett, amikor hangokat hallottunk a bejárati ajtó felől.

- Szia apa, fent vagyunk - üvöltött le Stiles. Nem valaszolt senki. - Ez furcsa. Mindig válaszol valamit - ráncolta a homlokát - Lemegyek, megnézem, mi a helyzet - indult le a lépcsőn. - Te maradj nyugodtan fent - intett.

- Apa, szia, mi a he...-itt elakadt. Hallottam, hogy gyorsabban ver a szíve. Amikor dulakodást hallottam, lerohantam a lépcsőn. Donovan épp akkor ráncigálta ki az ajtón, száját befogva. Rámnézett, majd becsapta az ajtót. Villámgyorsan ott termettem, majd utánuk futottam. Nem jutottak messzire, de láttam, hogy a wendigónak segítségei is vannak.

 Nem jutottak messzire, de láttam, hogy a wendigónak segítségei is vannak

Rất tiếc! Hình ảnh này không tuân theo hướng dẫn nội dung. Để tiếp tục đăng tải, vui lòng xóa hoặc tải lên một hình ảnh khác.

Öten lehettek, de a sötétben nem tudtam kivenni, vannak-e még mögöttük. Egyből lefegyvereztek, de mielőtt befogták volna a szám, elüvöltöttem magam. Egy farkas panaszos ordítása hallatszott fel a torkomból. Gondoltam, ezt Scott falkája biztos meghallja, és segítségünre sietnek. Próbáltam szabadulni, de vasmarokkal tartottak.

- Megöljük a fiút, ha mégegyszer megszólasz - sziszegte egy hang a fülembe. - Bár előbb-utóbb úgy is meghal - fordult Stiles felé vigyorogva.

Felmordultam volna, de ekkor kiengedett karmait Stiles torkához nyomta, így inkább csendben maradtam. Egy furgon hátuljába löktek minket.

- Merre megyünk? - kérdezte Stiles. Hangja enyhén félelemtől remegett, de kihúzta magát, hogy legalább a testtartása magabiztosságot sugározzon.

- Majd apád elmondja neked. Ha még életben van - Stiles erre elsápadt. Ránkcsapták az ajtót, majd elindultunk. Egy lepusztult, raktárszerű telephelynél ráncigáltak ki pár perc múlva a furgonból. Stiles apja egy székhez volt kötözve az egyik sötét sarokban. Hál' Istennek még élt.
Minket is kikötöztek, vagyis engem láncoltak. Egyet rántottak a hajamon is, mire újra felüvöltöttem. Tompán hallottam, hogy egy farkas messziről válaszol.

- Mit mondtunk az üvöltésről? - kérdezte Donovan. De szerencsére nem tudta bántani Stilesékat. Valami mással volt elfoglalva. Fülelt. Aztán egy alfa ugrott be közénk. Scott volt! Ennyire meg sosem örültem a fiúnak.

Egyszercsak Malia és Liamék is megjelentek, Lydia is itt volt. Kiszabadított minket, amíg a falka többi tagja elüldözte a wendigókat.

- Hát ti? - kérdezte Stiles. - Honnan tudtátok, hova hoztak minket?

- Épp mentem át hozzád, de kitárva volt a házatok ajtaja, és senki nem volt ott. Követtem a szagotokat és Mary üvöltését. Egyből szóltam Maliának és Liaméknek, Lydia pedig épp erre tartott.

- Éreztem, hogy valaki meg fog halni. De mióta eloldoztam a köteleket, azóta már nem érzem azt, hogy egy barátunk haldoklik.

Ebbe még belegondolni is rossz, milyen közel voltunk a halálhoz. Miután ellenőriztük Stilest és az apját, nem sérültek-e meg, visszaautóztunk Stilesék házába. Scott bevállalta, hogy ott alszik, mert egy Igaz Alfával nem próbálkonának a wendigók.

Stiles-szal behúzodtam a konyhába.

- Hát, ezt is túléltük - mondta. - Jó, hogy üvöltöttél Scott-éknak.

Ekkor eszembe jutott, hogy valaki az utolsó üvöltésemre válaszolt. De Scotték akkor már itt voltak. Akkor vajon ki lehetett? Visszamentünk a konyhába, megkérdeztem Scottékat, de ők sem tudták, hogy lenne egy idegen vérfarkas a városban. Azt tudták, hogy ki harapott meg teliholdkor, egyébként nem szándékosan, de ő már nem volt a városban. Végül annyiban hagytuk a dolgot, mivel holnap suli, és már 11 elmúlt, hazament mindegyikünk, Scott pedig maradt Stilesénál.

Donovant ma sem sikerült elkapni, de muszáj lesz. Addig veszélyben van a sheriff és a fia élete. Most mae fokozottan kell rájuk figyelni.

Volt ebben a városban egyáltalán alkalom, amikor nyugi volt? Amikor nem kellett attól tartani, hogy téged vagy a barátaidat megtámadják? 😔

Mary életeNơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ