Zoe kiskorától árvaházban nevelkedik. Úgy tudja, hogy a szülei meghaltak, ezért soha nem is keresi őket fel. De egy váratlan esemény történik, ami áthúzza a számításait. Hirtelen egy mozgalmasabb és fényesebb világba csöppen. De ez kedvező lesz szám...
A "bál" eddig szörnyen unalmas volt. Alig táncolt valaki, béna zenék szóltak, és hab a tortán, hogy a nevelőnők kiabáltak velünk, mivel nem táncolunk. Remek buli! Inkább kimentem a teraszra, legalább ott friss a levegő, nem mint a benti dög szag! Pfuhhh... Leültem egy székre, és hallgattam a tücskök ciripelését. Már lassan csukódtak a szemeim, amikor valaki megfogta a vállamat.
- Te hülye! Halálra rémisztettél! - Jhajj akkor bocsi...nem tudtam, hogy már tőlem is félsz! - gúnyolódott Zack. - Csaknem hagytad egyedül Vanessát? Amikor már észhez kaptam, akkor már késő volt. Na szuper! Megint magyarázkodhatok. - Héé!!!...te küldted rám Mariát, hogy kémkedjen utánam? - kérdezte egy vigyorral az arcán. - Dehogy! Csak tudod hallottam, hogy valamelyik srác megemlítette a haverjának. - Na jó, ez elég hihető lenne, haaa elmondtam volna valakinek Marián kívül! - feszítette tovább a húrt. Én csak némán bámulta rá. - Az igazság az, hogy te még mindig szeretsz. Igaz Zoe? - a vigyor még mindig nem olvadt le az arcáról, sőt még egy beképzelt tekintet is társult hozzá. - Utállak - csúnyán néztem rá, majd felálltam és nyitottam a terasz ajtaját, de egy erős kar visszahúzott. Zack a szemembe nézett, én meg éppen szólásra nyitottam a számat, amikor közelebb húzott, és megcsókolt. Nem ellenkeztem, pedig a szakításuk óta az van tervben, hogy ha újra bepróbálkozik, akkor visszautasítom. Elméletben ez működött is. Ezek a gondolatok után gyorsan ellöktem őt.
- Ezt nem kellett volna... - erre gyorsan visszamentem a helyiségbe. Újra rámtörtek a kínzó gondolatok. Nemrég még azt mondta, hogy Sheila tetszik neki, aztán Vanessával jön a bálba, most meg engem csókol meg? Én pedig a hülye fejemmel visszacsókolom? Nem vagyok normális...
Szombat, 22:47
Végre lefújták a nevelőnők ezt az egész cirkuszt. Alig vártam, hogy befeküdjek az ágyba, és újra elmerüljek a gondolataimba. Épp a szobánkba sétáltam fel, amikor valaki kihúzott egy mellékfolyosóra.
- Te meg mi a fenét csinálsz? - Téged készülök ellopni. - vigyorgott, közbe pedig össze vissza tekingélt. - Hah.... álmodj királylány! - nevettem fel gúnyosan - én innen egy tapodtat se mozdulok! - Azt csak te hiszed! - erre felkapott és lefutott velem a lépcsőkön. - Engedj el te szemét! - ütogéltem a vállát. - Kssshhh....majd később tombold ki magad. Jobbra tért, kicselezte az összes nevelőnőt, majd kisurrant velem az ajtón. - Woww...ezt meg, hogy csináltad? Muszáj bevallanom, le voltam nyűgözve. Nem semmi tervet eszelt ki. - Kilestem, hogy melyik gyereksereg mikor megy hova, jah és, hogy a nevelőnő mikor viszi ki a szemetet a konyhából. Így már egyszerű volt, ameddig ő a kukával bajlódik, addig mink kijövünk, mivel aztán már nem lenne rá esély, mert ő zárja éjszakára az ajtót. - Jó, beismerem, hogy ez szép volt, de hogyan jutunk be te kis okos?! - mondtam, s végül kicsit felemeltem a hangom. - Azt csak bízd rám. - kacsintott. - Ám miért is "loptál" el? - Zoe én akarok veled őszintén beszélni. - Hallgatlak... - De akkor te is őszinte legyél velem, kérlek! Erre csak bólintottam. - A szakításunk utáni időszak elég nehéz volt számomra. Lehethogy kerültelek, de ... - szakítottam őt félbe. - Kerültél?! Te nem csak kerültél, de mindig csak a lebeszéltél, amikor szóba kerültem bármelyik beszélgetésedbe. Van fogalmad róla, hogy milyen tekintettel néztek rám az emberek? Hat személy állt ki igazán mellettem a százötvenből! Ellenem fordítottad szinte az egész árvaházat! És még van képed azt mondani, hogy neked volt nehéz? - Hát te nem érted? Rohadtul hiányoztál! Meg szar volt téged látni más fiúk társaságában, azt akartam, hogy újra mellettem légy. - Zack én... - mondtam volna tovább, de most ő szakított félbe. - Még mindig szeretlek Zoe! Te vagy az a lány, akit mindig szeretni fogok! - A múltkor mást mondtál... - néztem rá szúrós szemekkel. - Sheilát barátilag szeretem, csak próbáltam elterelni rólad a gondolataimat. Nem tudtam neki erre mit mondani, ezért ő közelebb jött, és lágyan megcsókolt.
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
Persze én megint visszacsókoltam, hiszen még én is szerettem. - Hianyoztál! - mondtam végül, erre csak elmosolyodott, és újra megcsókolt. Jól cselekedtem? Vagy ez egy újabb hiba volt?
Szerintetek Zoe jól tette, hogy újra összejött Zack-el? Vagy jobban örültek volna, ha David-el jön össze?:D A véleményeteket kommentbe írjátok:) D. 💙
