Először is, köszönöm szépen, a több, mint 100 olvasottságot!
Másodszor pedig, bocsánat a késői közzétételért, de sajnos 12 órában dolgoztam és emellett gólya vagyok az egyetemen, így azzal is sokat kellett foglalkoznom a nyár utolsó heteiben. De most itt van meghoztam és nemsokára töltöm fel a következőket.
Jó olvasást! - xx J -
---
Ellöktem magamat a lift oldalától és a szobám ajtajához sétáltam. Az egyik kezemben az ezüst cipőket tartottam a sarkánál fogva, a másikkal pedig a kártyám után kutattam, hogy végre beléphessek a szobámba és elfeledjem a mai történéseket. Amennyire vártam és reméltem, hogy egy remek este lesz, annyira éreztem magamat egyedül és kínosan. Végre a kezem ügyébe került a belépőkártyám és miután becsukódott mögöttem az ajtó, ledobtam a cipőmet, a táskámat, levettem a térdig felszakadt harisnyámat és a többi ruhadarabot és beálltam a tus alá. A hűvös víz jobban esett, mint bármikor máskor. A jó pár kevert alkoholtól, kissé szédelegtem, még szerencse, hogy tudtam taxit fogni (igaz, jó borsos ára volt) és nem gyalog kellett a szállásig sétálnom. Elzártam a csapot, az egyik kezemmel magam köré tekertem a szállodai törölközőt, a másikkal pedig letöröltem a párás tükröt. Borzalmasan éreztem magamat. Szinte minden értelemben. Alig vártam, hogy végre elaludjak.
A másnap reggelem egy fejfájásival indult és egy nagy pohár vízzel. Felvettem egy sima farmert, egy sárga váll villantós toppal és oldalasan befontam a hajamat. A szemem alatti karikák ellen sminkkel próbálkoztam, aztán végül az aranyszínű napszemüvegem segítségét kértem, persze a szobában csak a fejem tetejére toltam.
A fürdőszobai szereimet pakolásztam vissza a bőröndömbe, amikor kopogtak a szoba ajtaján. Még csak fél 12 volt, a gép pedig még 3 óra múlva indul Los Angeles-be. Nora ilyen korán jött? – pillantottam a falon lógó órára.
- Bridgit? Shawn vagyok.
A levegőm egy pillanatra elakadt, amint a kilincs irányába nyúltam. Végül vettem egy nagy lélegzetet és kinyitottam.
- Szia. – köszöntem egy halvány mosoly kíséretében.
- Bemehetek? – kérdezte bekukkantva a vállam felett.
- Persze. – bólintottam és szélesebbre tártam az ajtót.
Tegnap este nem spórolt az alkohollal, ma még sem látszott rajta semmi. Egy sima szürke póló volt rajta, a bal kezében pedig a fekete kapucnis pulcsiját tartotta, meg a kocsi kulcsát.
- Jól végződött aztán a tegnap este? – kérdeztem. Shawn félretolta a bőröndömet és leült a franciaágy végébe.
- Nem volt rossz. – megvonta a vállát, aztán a szemembe nézett. – Korán elmentél.
- Emlékszel rá? –kérdeztem szórakozottan, ami mögött inkább keserűség bújkált. – Mikor elindultam, már elég üveges volt a tekinteted.
- Igen, sokan eljöttek és mindenki inni szeretett volna egyet a szülinapossal. – nevetett halkan. – Ritkán szoktam, szóval most kihasználtam.
A falnak támaszkodva hallgattam, majd végül megtörtem az egy percre beállt csöndet.
- Tetszett az ajándék? – kérdeztem mosolyogva. Végülis tegnap nagyon vártam, hogy odaadhassam neki.
Shawn elgondolkozott, majd rám pillantott.
- Nem bontottam még ki, ne haragudj. – mondta bocsánatkérő tekintettel.
YOU ARE READING
Lights On Honey (Befejezett)
Fanfiction"Shawn nagyot nyelt, majd lesütötte a szemhéját. Pillantása az ajkam, és a tekintetem között cikázott. - Nagyon remélem, hogy van még több is. - mosolyodott el kacéran végigmérve. - Ne aggódj, tudnám folytatni. De ezeket már neked kell levenned róla...