Negyedik fejezet: Pokoli igazság

39 6 0
                                    


Azrael meredten, szinte sokkos állapotban nézett rám, és a csalódás, ami a szívét őrölte, tapintható volt. Meg tudtam érteni, nyilván nem kedvelte Gabrielt, de az is elég, ha tisztelte. Azt hitte, a hűsége megkérdőjelezhetetlen, és íme, talán meg akarja lopni öt. Sajnáltam érte.

- Akkor, most mi lesz? – kérdeztem, hogy megtörjem a néma csendet. – Arra nyilván nem számíthatunk, hogy Gabriel átadja a hallottakat az Úrnak!

- Nem, ha köze van hozzá, biztosan nem teszi! – válaszolta anya. – De ha nincs, még akkor is kétséges! Gyűlöli Azraelt, valószínűleg örülne neki, ha valaki megsemmisítené! – Azrael csak bólintott egyet.

- Igen, ez így igaz! – idegesen csavargatta az ujján a másik gyűrűt. – Nem várhatjuk meg, hogy kiderüljön!

- Arra gondolsz, hogy...

- Igen. – Szakította félbe anya megkezdett kérdését, és már megint úgy éreztem magam, mint aki lemaradt valamiről.

- Biztos, hogy ez jó ötlet?

- Nem tudok jobbat!

Ide-oda kapkodtam a fejem, és próbáltam rájönni, mi történik körülöttem.

- Mi nem biztos, hogy jó ötlet? Miről beszéltek? – Azrael határozott tekintete az enyémbe fúródott.

- Meg kellene látogatnod a másik oldalt is! – a szám tátva maradt a csodálkozástól.

- A..a másik oldalt? Mármint a poklot? – bólintott. – Komolyan?

- Lucifer tudja az igazat, és ő segíthet! – válaszolt a anya, én meg értetlenül néztem rájuk.

- Honnan a fenéből tudná?

- Ő minden tervet ismer, Szuzanna! – világosított fel Azrael. – Előtte semmi nem maradhat rejtve, még Gabriel ügyködése sem! Nem lehet megkerülni!

- Ő megmondhatja neked, ki áll mindezek mögött, és ha elmész hozzá, meg is teszi!

Valahogy anya szavai nem nyugtattak meg. Még ha Lucifer nem is az a gonosz, akinek mindenki gondolja, akkor sem szerettem volna kifejezetten meglátogatni őt. Ösztönösen nem akartam pokolra kerülni.

- Nincs más választásom, igaz? – kérdeztem beletörődve.

- Azt hiszem, sajnos nincs! – felhördültem.

- Ez kész téboly! Egy nap alatt megjárom a Mennyet és a Poklot is! – Azrael bátorítóan mosolygott rám. – Van valami útmutatásod erre is?

- Ugyan úgy kell eljárnod a gyűrűvel. Benyomod, azután jobbra csavarod. Ezúttal nem a Halál Tavához jutsz majd, de egy ahhoz hasonló helyre, csak a szirt alatt nem egy tó lesz, hanem lángok. Ennek a neve: Kárhozatvölgy. Bele kell ugornod, de nem kell félned, nem éget meg! – a gyomrom ököl nagyságúra zsugorodott, amikor meghallottam a láng szót.

- Azrael, én rettegek a tűztől! – ziháltam. – Nem biztos, hogy menni fog!

- Nem éget meg, Szuzanna, hidd el! – erősen megráztam a fejem.

- Nem érted, én még akkor is félek tőle, ha csak képen látom! Nem biztosíthatlak titeket arról, hogy bele tudok ugrani! – Azrael a vállamra tette a kezét.

- Semmi baj, ha nem megy, akkor visszajössz, és megoldjuk máshogy! Ne aggódj!

- Jó vicc, mondhatom! Na, igen? Még valami?

- Ha átmész a tűzön, onnan egyenesen a pokolba jutsz. Hasonlítani fog egy kicsit a Fénycsarnokra, de nem teljesen!

- És ott találkozok majd Luciferrel? – kérdeztem, mire ő megvonta a vállát.

A Hangtalan Lelkek Könyve: Záródó KapukDove le storie prendono vita. Scoprilo ora